Barna Gábor szerk.: Társadalom, kultúra, természet. Tanulmányok a 60 éves Bellon Tibor tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 57. (2001)

A Jászkunság műveltsége és társadalma - Gulyás Éva: Adatok a régi nagykunsági kerámiához

A régi nagykunsági kerámia 113 tudunk majd mondani róla, ha a kutatás tisztázza a nagykunsági fazekasság sajátosságait. A butella nemcsak mint kerámia-, hanem mint szokástárgy is figyelemre méltó. Az egykori tulajdonos adatközléséből tudjuk, hogy a ház eldugott zugában, pontosabban a régi kemence előterében, a fal üregében találták. A kemencét már régen nem használták, 1930 körül lebontották, ami a ház korára vonatkozóan is ad némi támpontot, minimum nyolcvan évet számolhatunk vissza, tehát legkésőbb a múlt század közepe táján épült a ház. A butellát akkor helyezhették el a falában, építőáldozat gyanánt. A Szolnok Megyei Néprajzi Atlasz 118. kérdéscsoportja az építőáldozat megyénkben ismert formáit mutatja be.

8 Sok adat került elő arra vonatkozóan, hogy a házat nem fejezik be teljesen, abban a hitben, hogy ne követeljen áldozatot, ne haljon ki senki a házból. A Jászságban, Szolnok környékén és a Nagykunságban az volt a szokás, hogy egy vályognyi helyet egy évig vakolatlanul hagytak, hogy ne kelljen kiadni a vámot. A padkalyukat nem tapasztják be (Jászjákóhalma), az ablakokat nem fejezik be (Jászberény), a gerenda végét meszeletlenül hagyják (Karcag). Hasonló célból a ház rejtett részén üres helyet vagy üreget hagytak: a hátsó falán vagy a kemencében. Alattyánban a kemence szája előtti pernyelyuk belső oldalán a válykot nem szabad betapasztani, aki megteszi, meghal. Több helyen hasonló célból öreg falat hagytak a házban. Kunhegyesen már a félkész házba beköltöztek, mert a teljesen kész házból meghal valaki. Ettől a legutóbbi időkig annyira féltek, hogy egyes helyeken első éjszaka valamilyen állatot, kutyát vagy macskát hálattak bent. Építőáldozat gyanánt szoktak pénzt, írást és egy üveg italt is tenni a falba vagy fundamentumba. Kunmadarason az egyik ház falában égetett fekete edény volt írással. Kunhegyesen ezüst pénzt, egy üveg bort vagy pálinkát falaztak be. Kenderesen köcsögben, edényben pénzt, írást tettek a falba, egy régi ház bontásakor pedig a küszöb alatt ezüst pénzt találtak. A fenti adatok ismeretében valószínű, hogy a fekete butellát Kunhegyesen, a szóbanforgó ház építésekor, a múlt század derekán, itallal megtöltve áldozat gyanánt helyezték a kemence előterében üresen hagyott falüregbe. így ez a kis butella, mely önmagában is fontos a kerámiakutatás számára, mint kultusztárgy is jelentős. 8 Szolnok Megye Néprajzi Atlasza II. um néprajzi adattárában) 118. Építőáldozat kérdéscsoportja (kézirat a Damjanich Múze-