Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

Bizottságai újból napirendre tűzik ezt a kérdést és úgy foglalnak állást, hogy a felsőbb szervek, a kormány helyt adjon a szolnokiak kérésének." Csakhogy ez a kérdés már véglegesen lezárt és eldöntött stádiumban volt. Ezt bizonyítja az alábbi beszélgetés is az Oktatási Minisztériumban dr. Kónya Albert oktatásügyi kormánybiztossal. Hivatalos ügyben Budapesten a Minisztériumban jártam és összetalálkoztam dr. Kónya Alberttel, a Verseghy Gimnázium egykori diákjával, volt iskolatársammal. Kérdezgetett Szolnokról, s a beszélgetést rátereltem a Közlekedési Műszaki Egyetem kérdésére, elmondva a szept. 3-án a Minisztertanácsnál Erdei Ferenc miniszterhelyettessel folytatott beszélgetésünket, s annak folyományaképpen a Néplapban szept. 9-én közreadott állásfoglalást. Ismerte jól a kérdést és válaszában megfogalmazta, hogy „hiába vagyunk mindketten szolnoki vasutas család gyerekei, így sem mondhat mást, mint azt, hogy a megemelt tervek az 50-es évek első felében a népgazdaságot nehéz gazdasági helyzetbe sodorták, amelyre nincs elegendő erőnk. A szolnoki egyetemet is. kapacitását csökkentve kevesebb hallgatóval gazdaságosabban lehet Pesten egyetemi karként működtetni." Beszélgetésünk során tisztázódott az is, hogy a kollégiumi férőhelyek csökkenése folytán mi legyen a kollégiumi és egyetemi felszerelések sorsa. Ugy látszott, hogy Budapesten erre nem lesz szükség. Erre megyei tanácstagként hivatalosan kérdést intéztem arra vonatkozólag, maradhat-e a kollégiumi és egyetemi bútorzat Szolnokon és hogyan kaphatná azt meg a szolnoki tanács? Dr. Kónya Albert válasza az volt, hogy igen, kérje a Megyei Tanács hivatalos iratban. Ez meg is történt. A megkapott hozzájárulás alapján a Megyei Tanács V. B. Oktatási Osztálya Ladányi Imre főelőadót bízta meg a bútorok átvételével, amelyet a Délibáb úti általános iskolába szállítottak és onnan osztottak szét iskolák, kollégiumok között, de jutott bútor a Damjanich Múzeumba és a Verseghy Könyvtárba is. A múzeumépület bejárati folyosóm lévő üvegezett lapos hirdetőtáblák egykor tanszéki hirdetőtábláknak készültek, hátoldalukon még megőrződtek az egyetem KME jelzésű leltári számai. De a raktárakban kollégiumi szekrények, asztalok, fogasok is az egykori szolnoki Küzlekedési Műszaki Egyetemre emlékeztetnek. * A bevezetőben feltett kérdésekre - úgy érzem - nem szükséges összefoglalni a reális választ. A közreadott adatok, dokumentumok segítenek abban, hogy a szolnoki Közlekedési Műszaki Egyetem kérdésében tiszta kép alakuljon ki mindenkiben. 457