Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

ledöntése után haladtunk előre. Midőn a kolostor bástyaszerű falainak egy magas­ságában voltunk, a kolostor felől lövések estek ránk... Folytattam előnyomulásomat a víz partján felfelé, semmi ellenállást nem talál­tunk. Messziről már láttuk, hogy a császári katonák... nagyon törekedtek a már e célra eleve szurokbamártott szalmaköteget a híd karfájára fonni, hogy a Tisza hídját annál könnyebben gyújthassák fel. Még egy század-erejű császári csapat is sietett a hídra feljutni. Mi is siettünk, mert már láttuk, hogy egy tiszt gyújtogatja gyújtóval a szalmaköteget. így sietve éppen a sóházi nagy pajtaszerű épületek között haladtunk. midőn egymásután 4 ágyúgolyó csapott a Tisza partjára Szentmiklós felől. Szolnok támadására előnyomuló gr. Vécsey hadteste minket császáriaknak tekintett (fehér szíja­zatunk erre okot adhatott) ismét jött egy ágyúgolyó felénk. Ekkoron a felbontott fehér zászlónkat a zászlótartó erősen fel és alá lobogtatta, mire az ágyúzással felhagytak. A hídnak karfái már égni kezdettek, és mi nem tekintve azt, hogy minket a Tisza partjához közeli házakból, az ott netalán elrejtett császáriak ugyan erősen meg­tizedelhették volna, gyorsan előrenyomultunk, sőt futottunk. A hidat felgyújtó katonák minket nem egy hamarjában ismertek fel ellenségnek... s amikor őket mieink meg­adásra szólították fel, bámészkodtak ránk. Kettőt, akik még a felszólítás után is gyújto­gattak, katonáim leszúrták. A hídon a túlpartról nagy rendetlenségben áttörekvő császáriakat össztűzzel fogadták, egy bátor császári tiszt azt kiáltotta: »Mit dem Bajonett werden wir uns einem Weg machen!« (Szuronnyal csináljunk utat!) De bizony emberei nem követték, annál inkább sem, mert a 17-ik század a császáriakat oldalba lövöldöztette. Ezek a Szanda-gátra futottak. ...Az égő híd karfáit a szalmatekercsektől megmentettük. Magam a 16- és 17-ik századdal a Vársziget felé mentem előre, mert onnan néhány lövés esett mireánk. A hídról eljövet a piac felé tekintettem. Ott két sáncszerű zászlóaljat és más gyalog­csapatot is láttam. A fegyvereik gúlába voltak rakva. A piac nyugati végén honvéd­csapatok állottak... Illésy Sándor százados azt véleményezte, hogy jó volna, ha a Várszigetet elfoglalnánk. így hát a két századdal az irányban nyomultunk előre. De a híd le volt égetve, így nem mehettünk át a Zagyván, hanem minthogy a Zagyva felől estek ránk a lövések és láttuk a császáriakat arra menekülni, utánuk mentünk, csakhamar reájuk akadtunk. Egy része két tiszttel két nagy csónakba szállott, a többiek a Zagyván fölfelé menekültek és reánk folyton tüzeltek. Az átevedző két csónak ­evező hiányában puskatussal eveztek, - az elmerülésig süllyedtek. Az egyikben egy tiszt fönnállott. Már a Zagyva közepetáján voltak, mire odaértünk, honnan indultak. Német szóval felszólítottam a császáriakat, hogy »Adjátok meg magatokat!« (Ezt a jelenetet festette meg Pólya Tibor a Városházán lévő nagyméretű festményén.) A német legénység az evezést beszüntette. Harsány hangon kiáltotta a csónakban fenn­álló tiszt: »Továbbevezni!« - Schwarcz János tizedes, ugyanaz, aki a felém kardjával vágó furvésert leszúrta, mégegyszer az én felszólításomat német nyelven ismételte, de, hogy reá nem hallgattak, a csónakban felálló tisztet 50-60 lépésnyi távolságból célbavette és mellbelőtte. Az mindkét kezével mellére kapva, tántorogni kezdett. Néhány katonája segítségére felállott, ezek himbáltak, s a túlterhelt csónak felborult. Hullámaitól a mellette elhaladó csónak, szinte elborítva, hirtelen elsüllyedt. Mégcsak segítem sem voltunk képesek. Egynéhány, a Zagyva szélén úszkáló csákó jelezte 30-40 katonának a sírját. Néhány másodpercig látható volt vergődésük, de egy sem jött fel. Ezen helyről magam visszamentem a hídfőhöz. Leiningen azt a parancsot küldte nekem, hogy a legénységet szállásoljam be. Amint a piacon a császáriaknak gúlába állított fegyverei mellett állottunk (úgy manapság a megyeház nyugati sarkától egész a patikáig) 19 Vasváry János főhadnagy (mindig igen elmés ember volt) azt az ötletet mondotta: »Hátha mi ezen zünderes (gyutacsos) fegyvereket a mi kohás fegyve­298

Next

/
Thumbnails
Contents