Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

és szolnoki tábort a korabeli vasút két végpontján helyezték el. Ez lehetővé tette, hogy a fővárost az itt gyülekező alakulatok a lehető leggyorsabban elérjék - ahogy erre a későbbiekben sor is került." A szolnoki tábor parancsoka Görgey Artúr őrnagy lett. Az alföldi toborzó útja során Kossuth Lajos sorra felkereste a Duna-Tisza közti nagy mezővárosok népét, hogy lelkesítő szavaival fegyverbe szólítsa a fiatalokat, idősebbeket egyaránt. Kecskemét, Nagykőrös, Cegléd után Szolnok következett. A 15. képen sajtótudósítást mutatunk be a szolnoki látogatásról. 1848. szeptember 26-án jött meg vonattal: „...Itt vagyunk a magyar folyó partján, hazánk legáldottabb vidékén... Szolnok kinézése igen élénk, mindenféle katonaság, honvédség, nemzetőrség és szabadcsapatok járkálnak mindenfelé, s bizonyosan tarka színezetet öntenek a népségre. E népség legnagyobb része a városház udvarán ünnepi csendben hallá Kossuth első szavait, s lelkesült, mint Kecskemét és Kőrös derék lakossága. Holnap reggel 9 órakor lesz a nagy népgyűlés, mellyre a vidékiek is meghívatvák. Szolnok szelleme a legjobb, legtisztább és tettkész hazafiságra mutat..."

102 Kossuth maga is beszámolt itteni tapasztalatairól feleségének írt levelében:

103 „...Estére ide jöttem Szolnokra, már Heves megyébe. Jöttömnek híre megelőzött. A nép ezerenkint várt, és szabadítónak kiáltott. Itt találtam egy pár száz sárosi önkéntest, s azok vállaikra vettek s úgy vittek egy mértföldnyire be a városba. Holnap népgyűlést tartok, aztán beszaladok Pestre magamat tájékoztatni..." De, hogy milyen hatással volt Kossuth beszéde Szolnok népére, kitűnik a História Domus alábbi bejegyzéséből:

104 „...Szolnok városa talán egyedüli tanyája lőn a nagy hadi készületnek, mert számtalan ifiak, de sőt meglett korban lévők is gyülekeztek ide minden felől, s különbféle szám alatti zászlóaljakba, mint élni halni egyaránt kész elszánt honvédek besoroztattak. Kossuth Lajos szava vezette és vezeti a magyarhon polgárait..." Kossuth a népfelkelés irányítására kormánybiztost nevezett ki Szolnokon is. Halasy Kázmér személyében igen alkalmas emberre esett a választása, aki feladatát eréllyel és sokoldalúan tudta intézni. Röviddel utána a szállítási kormánybiztos feladatát is el kellett látnia. Kossuth a Honvédelmi Bizottmány elnökeként fogalmazta meg: „...részint a katonai erőnek, részint pedig a hadiszereknek az első táborba vagy pedig Erdély felé s onnan felfelé intézni szokott szállítása alkalmával Szolnok mezővárosában mint concentrativus helyen., mai napon Szolnok városában lakozó s tiszti kötelességénél fogva a szállítmányokra eddig is erélyesen felügyelni szokott Heves megyei szolgabíró Halasy Kázmért kormányi szállítási biztosul kinevezte. Minek folytán a hadügyminiszter oda utasíttatik..., hogy a katonaságnak vagy hadiszereknek Szolnokba érkeztekor magukat Halasy Kázmér száll, biztos úrnál jelentsék, kinek utalványozása következtében fog a további szállítás csak eszközölthetni..."

105 1848 utolsó napja nehéz döntést hozott, Windischgrätz seregének közeledtekor, 102 Marczius Tizenötödike. 1848. szept. 28. Csernátoni Lajos szerkesztő tudósításából. 103 Jókai Mór: 1848. - A 105. oldalon található a levél hasonmása. - Közreadtam a teljes levelet és a hasonmását a Szolnoki Közélet 1981. májusi számában, 25-28. 104 Hist. Domus III.: 39. 105 Kossuth Lajosnak Pest, 1848. dec. 4-én kelt levele a hadügyminiszterhez. 209