Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

Előszó A bibliográfia Kaposvári Gyula eddigi munkásságát veszi számba. A teljesség igényével készült, de nem teljes. Ennek egyrészt az az oka, hogy egyes periodikák már nem lelhetők föl, másrészt az életmű sokszínűsége, a publikációs források gazdagsága folytán elképzelhető, hogy egy-két cikk kifelejtődött. A bibliográfia három nagyobb részből áll: az elsőbe Kapos\>ári Gyula írásai kerültek, a másodikba az általa szerkesztett kiadványok, a harmadikba a róla szóló cikkek. Csak a nyomtatásban megjelent közlemények szerepelnek, és — fontosságuk miatt — néhány sokszorosított kézirat. A nagyobb egységeken belül — a könnyebb eligazodás végett — további csoportokat alkottam. A szerző írásait az általa művelt tudományterületeknek megfelelően soroltam be alapvetően: régészet; néprajz; történelem, Jász-Nagykun-Szolnok megye története: Szolnok város története; műemlékek; művészet; irodalomtörténet, nyelvészet: honismeret, muzeológia, könyvtár; jeles Jász-Nagykun-Szolnok megyeiek; vegyes írások; fiatalkori művek; filmek. A szakokon belül további tartalmi csoportokat hoztam létre: kiemelten szerepelnek az önálló kötetek, nagyobb tanulmányok, jelentősebb írások. Ezeket követően további csoportokat alkotnak az egy adott folyóiratban megjelent publikációk, például a Jászkunság-cikkek, a Szolnoki Közélet tanulmányai, a Múzeumi Levelek közleményei, illetve ismeretterjesztő írások címmel összevonva a különböző havi- és hetilapokban, egyéb hasonló jellegű kiadványokban napvilágot látott adatközlések. A sort a napilap-cikkek zárják. Az így szétválogatott írásokat megjelenésük ideje szerint soroltam be. Minden évnél először azok a publikációk szerepelnek, amelyeknek pontosabb megjelenési ideje nem állapítható meg, ezután következnek azok, amelyek a hónapot és esetleg a napot is feltüntetik. Ha azonos évben vagy hónapban több írás is született, a további rendezőelv a kötet vagy a periodika betűrendje. (Ez nem feltétlenül azonos a cikk címével. A besorolásnál az előszó, utószó, bevezetés szavakat nem vettem figyelembe, mivel ezeket a címeket én adtam az írásoknak, csak a kiadvány címe határozta meg a sorrendet. így tehát az Utószó a Tanulmányok a Tiszazug életéből című kötethez nem az u, hanem a t betű szerinti helyen áll.) A címleírásokat a dokumentumok kézbevételével végeztem. A periodikák évfolyamjelzését is feltüntettem. Néhány esetben az újságcikk csak lapkivágat vagy fénymásolat formájában állt rendelkezésemre. Ilyenkor, ha nem tudtam az eredetihez hozzáférni, az évfolyam, a szám, esetleg az oldalszám megjelölése elmaradt a címleírásból. A folyóiratok megjelenési idejét pontosító hónap megnevezése után vesszőt tettem, hogy az utána következő oldalszám ne tűnjön a dátum részének. Rövidítéseket lehetőleg nem alkalmaztam, kivéve az Archaeologiai Értesítő ArchErt megjelölését az ásatási jelentésekben, és a Néplap szót a Szolnok Megyei Néplap jelzéseként. Ahol szükségesnek látszott, annotációt fűztem a címleíráshoz. A szolnoki kisgyep 611