Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)
Az Irodalmi Kurir szépirodalmi, társadalmi és kritikai folyóiratnak vallja magát. S ha megnézzük, kik és milyen írásokkal szerepelnek benne, a megjelenő számokban sorra találjuk Gelléri Andor Endre Rablás című novelláját, Kassák Lajos Este és emlékezés című írását, Radnóti Miklós Tavaszi vers című költeményét. Itt érdemes egy kis kitérőt tenni. A vers először az ..Újmódi pásztorok élete" című kötetben jelent meg, amelyet 1931. április 18-án elkoboztak, a szerzőt, Radnóti Miklóst nyolc napi fogházra ítélte a bíróság Töreky tanácsa 1931. december 8-án Budapesten. S az Irodalmi Kurir 1932 márciusában éppen ebből a kötetből közölte Radnóti versét. De folytassuk a sort Bányai Kornél Alföld nyitott egében című versciklusával, Nagy Lajos Az elszabadult oroszlán című novellájával, - s megállapíthatjuk, hogy az Irodalmi Kurir méltán vallhatta magát szépirodalmi. társadalmi és kritikai folyóiratnak. De kritikai rovatát, a Kultúrkrónikát is érdemes átfutni. Mindjárt a februári számban olvashatjuk: Rusznák Sándor: Kiosztották a Baumgarten alapítvány díjait, A magyar könyvkiadás 1931-ben; Szandai-Szabó Sándor: A huszonötéves Nyugat. A következő számokban is találunk kritikai-ismertető írásokat Ambrus Zoltánról, a Pen Club válságáról, az ifjúság problémájáról, Babits Mihály Új anthológiájáról, a gyomai Kner kiadásban megjelent svéd, dán, norvég irodalom köteteiről stb. Az eddig elmondottak, a folyóiratban közölt írások alapján nyugodtan leszögezhetjük, hogy az Irodalmi Kurir vidéken működő, de nem „vidéki'' folyóirat. benne él az országos, a haladó irodalom sodrában. De érdemes egy pillantást vetni a korra is. A gazdasági válság nyomasztó súlyát nehezen tűrték a dolgozó tömegek. 1932-ben Szolnokon is, ebben az iparforgalmi jellegű Tisza-parti városban, ahol a leállt fűrészüzemek, tömeges elbocsátások is forradalmasították a munkásságot, sztrájkok, bérharcok napirenden voltak. Ilyen körülmények között jelentette meg 1932-ben hét számát az Irodalmi Kurir (február, március, május, június, augusztus, szeptember és december hónapban) a fent felsorolt élvonalbeli írók, költők írásaival. Nemrégiben felkerestem Szandai Sándor szobrászművészt, az Irodalmi Kurir egykori szerkesztőjét és kiadóját, hogy a folyóirat történetéről részleteket tudjak meg. A műteremben ragyogó Kassák portré bronzból, lemezdomborítások, épület- és térplasztikák, amelyekből 1968 márciusában kiállítást is rendeztünk a szolnoki múzeumban. De a műteremben nemcsak a változatos témájú szobrok, plasztikai megoldások bilincseltek le, hanem a művész megnyerő egyénisége is. Rövidesen a folyóiratra tereltem a szót, s néhány perc múlva vastag iratkötegben lapozunk. Közte Móricz. Kassák, Gelléri Andor Endre, Németh László, Móra Ferenc levelei. Ezekből a dokumentumokból kirajzolódik a folyóirat, egy vidéki folyóirat születése, élete. Először 1929-ben próbál Szandai Sándor engedélyt kapni a „Fáklya" című időszaki sajtótermékre, de 5656/M.E.III. - 1929. sz. alatt elutasították. Azután a Nyugat szerkesztőségétől kap tanácsot a lapengedély megszerzésére. Móricz Zsigmond 1930. április 11-én írja neki: „...Az ön szépirodalmi lapja után érdeklődtem, s most a legnagyobb nehézségbe ütközik, ahogy hallom egy lapengedély megszerzése, legalább Pesten, - azt a tanácsot kaptam, hogy ha a lap havonta egyszer jelenik meg, s nem többször tíz hónapnál, akkor nem kell hozzá semmi engedély, mert röpiratnak számít..." Másodszor 1930-ban próbál Szandai Sándor a „Szolnok vármegyei élet" című időszaki sajtótermékre engedélyt kapni. 1930. június 4-én 2600/M.E.III. sz. alatt elutasították. Ekkor „Reklám Kurir" címen 1931. június 1-én megjelenteti 10.000(!) ingyen 598
