Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

században lesz honos!) Az új indus vallás valószínűleg csak formálólag hatott a korábbi képzet-komplexumra. Az irániak hatása ellenben igen régi. A szóban forgó rendszer kora avar kori meglétének másik jelentősége Szűcs Sándor kutatásaival együtt látható világosan, aki a Sárréten pásztoreszközökön ugyanezt megtalálta. Az egyezés arra mutat, hogy a magyarság életfa-képzeteinek jelentős része az avaroktól származhatott át. A magyarság életfa-hiedelmei azonban nem Közép-Ázsia felé irányítják figyelmünket. Már korábban sejtettük, hogy a magyar mesék bizonyos elemei (a világfa gyümölcse, sárkány) inkább Elő-Ázsia felé mutatnak. Az iráni művészet és vallás elsősorban nemcsak Belső-Ázsiában hagyott nyomokat, hanem Európa nomád népeinél és a két római birodalomban. Az iráni művészet kora középkori jelentőségét iráni stílusú életfa-ábrázolások kapcsán legújabban Kari Spiess mutatta ki.

27 Érdekes, hogy egész a XII. századig még Itáliában is ez az ábrázolásmód (s nem a hellén) honos, az Alpoktól északra pedig az újkor hajnaláig (reneszánsz, humanista mozgalmak). Ezt a stílust Spiess pompás felismerése nyomán röviden leírjuk, mivel sem az avarok, sem a honfoglaló magyarok számára nem lehetett idegen. Az iráni életfát a legrégibb szent könyvek úgy írják le, hogy egyik legfeltűnőbb vonásának törzse tövének nagy nyílását tarthatjuk, ahonnan üdvöt hozó ital, a Homa buzog felfele. S valóban, az iráni életfa-ábrázolás egy jellegzetes vonásban különbözik a többi elő-ázsiaitól: ugyan itt is többnyire datolyapálmafát láthatunk, de törzsének töve trapézszerűen megvastagszik, sokszor kétfelé nyílik. A fent leírt sajátságok nem minden esetben mutathatók ki a képeken, és olykor csak járulékos elemek segítségével következtethetünk a fa mitikus jellegére. De ha a Homa jellege megfigyelhető, a fa értelmezése, illetőleg származtatása nem lehet kétséges. Iráni stílusú életfa látható a Kunágota (Békés megye) mellett talált kora avar fejedelem kardjának aranylemez-borításán. Evvel azonban nem foglalkozunk tovább, mert egy Alexandriában készült ékszerládika szétszabdalt darabjairól van szó, amely zsákmány vagy adó útján jutott az avarsághoz, tehát még csak nem is a nomádok számára készült.

28 Az anarcsi (Szabolcs megye) honfoglalás kori sír aranyozott hátterű ezüst korongja viszont a magyarság fémművességét dicséri.

29 Felületén - bár erősen dekoratív formában - egy fa képe látható. A fa Homa-jellege kétségtelen: törzsének töve kétfelé nyílik. Alulról felfelé kétszer kétoldalra ágazó, nedvdús pálmalevelei stílusukban és technikában a főrangúak tarsolylemez-díszítését idézi. így könnyen lehetséges, hogy a magyar tarsolylemezeknek a szamanida fémművességet példázó pálmalevél mintázatának mélyén - ha nem is egész tudatosan - az életfa megelevenítésének gondolata húzódik. írnunk kell még futólag a hellének életfa-ábrázolásáról is. A görög népek életfa-képzetét csak nyomokban találhatjuk meg a Dionysos-kultuszban. A fa szőlőtőre változott át, s a paradicsomkertben egy nap alatt érleli meg termését, amely Dionysos isten fiának, az emberi nem megváltójának üdvöt hozó italt szolgáltat.

30 Dionysos misztériumának résztvevői belső megújító erőt tulajdonítottak a bornak. Dionysost a nap teremtő és termékenyítő erejének szimbólumát, egyik kezében 27 Kari Spiess: Neue Marksteine. Die zweifache Herkunft des Lebensbaum - motives in der europäischen Volkskunst. Wien, 1955. 20-35. 28 László Gyula: A kunágotai lelet bizánci aranylemezei. Arch. Ért. 1938. 54-86. 1. 29 Fettich Nándor: A honfoglaló magyarság fémművessége. Arch. Hung. XXI. 1935. 83. 1. LXVII. t. 30 Spiess i. m. 3. 1. 58