Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

kápolnát is építtetett Szt. Rókus tiszteletére"

3

, a két adat biztos támpontot nyújt a Verseghy család vagyoni hátteréhez. Visszatérve Verseghy levelére, amelynek címzettje H. G. Porthan (1739-1804). a turkui egyetem könyvtárosa, a finn-magyar nyelvrokonság és a finnugor nyelvek tudósa, beláthatunk Verseghy munkamódszerébe is, ahogyan lúdtollal rója a sorokat az árkus papírra, melynek mérete 12x38,5 cm, és az első oldalra 82 sor fért rá. Érdekes megfigyelni, hogy minden lap alján a jobb sarokban őrszavakat használ, amellyel a következő oldal legfelső sora kezdődik. De megfigyelhető az is. hogy emellett a 2-tól a 7. oldalig oldalszámozással is él (pag.l., 2. stb.). Verseghy leveléből emeljük ki azt a részt (1. oldal 4-5. bekezdés), amelyben nyelvészeti munkásságáról ír: „...Már a negyedik év telik el azóta, hogy a magyar nyelv szerkezetét kutatom azzal a céllal, hogy az így összegyűlt kutatási anyagokból összeállíthassam annak etimológiai-filológiai szótárát és végül grammatikáját. Annak a hosszú ideje tartó munkának az eredményei, amellyel a magyar szavak analógiáját, etimológiáját, hangrendjét gondosan megvizsgáltam, már olyanok, hogy azokból minden nehézség nélkül kihámozhatok ennek a nyelvnek azon általános sajátosságai, amelyeket nyilvánvalóan elsősorban kell ismernie annak, aki a magyar nyelvet valamelyik másikkal össze akarja hasonlítani. Ahhoz tehát, hogy a finn és a magyar nyelv között meglévő azonosság, vagy hasonlóság foka a tudományos világ előtt kellően ismeretessé váljék, úgy látszik, semmi más nincs hátra, mint hogy Te, aki a finn nyelv tanulmányozásában fáradozol, megengedd, hogy munkám ebben a tárgyban a tiedhez kapcsolódjék..." A fordítást köszönöm az itt jelen lévő Gyóri Gyulának, aki a levelet a kiadatlan Verseghy kéziratok újabb kötetéhez készíti elő.

4 Verseghy ebben a vallomásában nyelvészeti, szótárírói tevékenységével kapcsolatban megerősíti azt, amit a Verseghy szakirodalom is hirdet. Verseghvt mint a magyar felvilágosodás érdemes harcosát nagyban lelkesítette az 1790-91. évi pozsonyi országgyűlésnek a magyar nyelv érdekében hozott rendelkezése, erre mutat „A magyar hazának anyai szózatja" 1790-ből

5

, amelyben a nemességhez ilyen gondolatokat intéz: „A törvény fejedelmi tehát s nem rabjai vagytok, s jobbító kezetek nem köti hátra bilincs..." Vagy: „A tudományoknak bő kéz kell, s elmeszabadság: E kettő nélkül, sínlenek a nagy eszek." Az „Emlékeztető oszlop" című költeményében

6 pedig azon követek nevét örökíti meg, „akik szívre vevék a hazanyelvnek ügyét." S hogy mennyire foglalkoztatják Verseghyt a nyelvtudomány kérdései, mutatja az 1793-ban kiadott Proludiuma . amelyben nyelvtudományi elveit fogalmazza meg, tárgyalván a helyesírás, a nyelvhasonlítás és a nyelvjárások kérdéseit. Ezeknek fő gondolatai szerepelnek Verseghy levelében, éppen ezért szóljunk ezekről, mielőtt a levél megírásának körülményeiről és a levél xeroxmásolatának Szolnokra, a Damjanich Múzeumba kerüléséről beszélnék. 3 Kaposvári Gyula: Újabb adatok Verseghy Ferenc és szüleinek szolnoki éveihez. „In memóriám Verseghy Ferenc" 2 címen az 1982. december 3-án Szolnokon tartott tudományos ülésszak anyagából megjelent kiadvány 58-67. oldalán jelent meg. Szolnok, 1983. 4 Megjelenés alatt a „Verseghy Ferenc kiadatlan írásai" III. kötetében. Kiadja a Verseghy Könyvtár, Szolnok. 5 A magyar hazának anyai szózatja (az ország napjára készülő magyarokhoz) 1790 című önálló kiadás. 6 Emlékeztető oszlop (azoknak a hazafiaknak tiszteletére, akik az ország előtt júniusnak 11 és 12. napjain a hazanyelvnek bevétele mellett szólottanak) címen önálló kiadásban megjelent költemény. 7 Francisci Vérségi... Proludium in Institutiones Linguae Hungaricae ad Systema Adelungienum, genium item linguarum orientalium, ac dialectum tibiscanam et transylvanam exactas. Pestini. ...1793. 587