Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

1944. majus 31-en is rész vesz Bernath Aurél a Művészeti Egyesület igazgatói ülésén, de június 2-án bombázták a várost, a szolnoki nyaraknak vége szakadt. A Művésztelep újjáépítési munkáiban Bemáth Aurél tevékenyen közreműködött. 1947-ben „Szolnok a magyar képzőművészetben" című kiállításon is szerepel. Levelez Szolnok polgármesterével, még 1948. október 8-án is, a művésztelepi törzstagok nevében, fenntartva jogukat a műtermekre. Az egyesületi élet országos megszüntetése Bernáth Aurél szolnoki kapcsolatainak a végét is jelenti. A Damjanich János Múzeum kiállításvezetői, 1956. Patay Mihály (1910-1956) * Patay Mihály élete már gyermekkorában hozzákapcsolódik a művésztelephez. Elemista korában észreveszik tanítói, milyen ügyesen rajzol, s a vékony, barnaképű kisgyerek gyakran vetődik el a Zagyva partjára. Nagyra nyílt szemekkel nézi, hogyan festenek, rajzolnak a művésztelepen. A polgári iskola elvégzése után bejáratos a művészekhez, és a nyári szabadiskolákon is résztvesz. Itt érlelődik meg benne az elhatározás, hogy művész lesz. Segítik ebben a törekvésében a művészek is. így a Képzőművészeti Főiskola hallgatójaként az 1932-33. évfolyam évkönyvének a grafikai munkái között már szerepel egy rézkarccal, egy linó- és fametszettel. A további főiskolai évek megmutatják, hogy a fametszet az igazi területe. Böllérek, Disznóölés és Tanya, Kordésok és az Önarcképe jelzik fiatalkori témáit. Finom technika és a népmesék levegője érződik metszetein. Ötödéves korában Budapest grafikai díját kapja fametszeteiért, s ez már jelzi, hogy Patay Mihály művészete felfelé ível. A 30-as évek végén állami ösztöndíjjal közel három évet. tölt Olaszországban. A művészetek hazája, a műemlékek és a táj ragyogó művek alkotására készteti. Velencében a Ponte di Rialto, Firenzében a kivilágított Palazzo Vecchio ragadja meg figyelmét. De egy emeletes ház tetejéről készült Firenzei háztetők című metszete mutatja, hogy nemcsak a pompás épületek, hanem az egyszerű témák is alkotásra ösztönzik. Az olasz halászok nehéz, küzdelmes munkáját több metszetben is megörökíti. Tanulmányútja során Afrika partjaira, Tripoliszba is elvetődik. Megrázó erejű fametszete készül ott, a Bambino. Egy fiatal néger gyerekfej, mélységes emberi fájdalmat sugárzó szemekkel. A száldúcon pontozásos technikával készült mű hatása alól a szemlélő nehezen tudja magát kivonni. A gyerek fájdalmas tekintete egy egész nép szenvedését fejezi ki. - Olaszországi művei azt a gondolatot keltik, hogy művészete majdnem csúcsára ért. A második világháború pusztításai kedvezőtlen hatással voltak művészetére, és művészi tevékenységét erősen csökkentették. Összes dúcai, felszerelése elvesztek, s hadifogságból hazatérve ceruzarajzokkal és diófapáccal festett borús színű képeivel folytatta munkásságát. Az 1947-ben Szolnokon rendezett kiállításon már be is mutatta új alkotásait. 1949-ben fametszeteivel egy csoportkiállításon szerepel Budapesten. Ez alkalomból