Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

Szolnokon dolgozó művészek java része, akik a művésztelep alapításában is résztvettek. A Galéria megnyitására a gyomai Kner Nyomdában finom kivitelű meghívó, plakát készült. Ugyancsak a megnyitóra alkotta Simon Ferenc szolnoki szobrászművész rendkívül kifejező bronzplakettjét. Szolnok Megyei Néplap XXXIX. évf. 114. sz. 1988. május 14. 10. p. ill. A népélet valós képét örökítette ránk Valério párizsi festő Szolnok környékén 1851-52-ben Szolnok, a Tisza és Zagyva festői vidékét a művészet számára felfedező Pettenkofen - akit a szolnoki művészeti élet elindítójaként tartanak számon - itteni alkotásai, a vele együtt Bécsből idejáró festők képei - amelyek Szolnokot Európa szerte ismertté tették - már nem egy szolnoki kiállításon voltak láthatók. Ezek nemcsak a szolnoki piac színes, forgatagos képét örökítették meg, hanem a népélet hétköznapi és ünnepi arculatát is - megőrizve számunkra a táj festői képét is. A Bach-korszak első éveiben Párizsból is érkezett hozzánk egy művész. A Fővárosi Lapok így számol be erről: „Valério 1852-ben a bécsi francia követ ajánlólevelével jött Magyarországra, hogy az itteni tájakat és népviseletet tanulmányozza... A párizsi Illustration után a Vasárnapi Újság is közölte belőle a Szolnoki tiszai halászt, az Árokszállási menyecskét... Volt még egy szép rajza, amint Új szászon a Zagyva két partján br. Orczy csikai legelnek, a Zagyvában ugrálnak, átússzak s a túlparton megrázzák magukat... Valério Szolnokról néhány kirándulást tett vidékre, de sohasem respektálta kellőleg az akkor mindenható zsandárkapitányt. ki az átutazóban az ottani fogadóban megszállt erdélyi grófhölgyekre is berontatott. megvizsgáltatta őket éjféltájban, mint gyanús embereket. Tiszai halászok 499