Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

Jászkunság IX. évf. 1. sz. 1963. március 19-27. p. Szolnok megye képzőművészeti alkotásokkal való ellátottságáról A képzőművészet szerepe és fontossága Szolnok megyében nagyobb, mint másutt, hiszen a szolnoki művésztelep több mint százéves munkássága, realista - a tájban gyökerező, mélységes emberi humánumot művészi fokon ábrázoló hagyománya számunkra még fokozottabbá teszi a képzőművészetekkel való foglalkozást. A szolnoki művésztelepen dolgozó Fényes Adolf, Koszta József. Aba-Novák Vilmos stb. művészetének megbecsülése, közkinccsé tétele mellett a figyelmet erősebben kell a ma felé fordítanunk. Hogyan állunk ma, hogyan dolgoznak a művészeink? Milyen a megye képzőművészeti ellátottsága? a) A képzőművészetek szerepét nem szükséges külön kihangsúlyoznunk, hiszen köztudomás szerint az értelmi nevelés mellett, mennyire fontos az esztétikai nevelés, az ízlésfejlesztés. A szocializmus építésében elért eredmények mellett a képzőművészet is „igyekezett szocialista választ adni változó életünk kérdéseire és segített a nép erkölcsi, világnézeti nevelésében" - állapítja meg a VIII. kongresszus határozata, majd leszögezi, hogy „a párt és népünk számára a művészeti alkotás eszmeisége, mondanivalója, a szocialista tartalom a legfontosabb. Olyan alkotásokat várunk, amelyekben helyesen és magas művészi színvonalon tükröződnek társadalmunk folyamatai, amelyeknek hőse a szocializmust építő közösségi ember. A művészi alkotás töltse be nemes hivatását, segítse a szocialista ember nevelését". Művészeink „megtisztelő feladata, hogy a néppel összeforrva, alkotó munkájukkal tegyék szebbé, gazdagabbá, nemesebbé az emberek életét, a maguk területén vegyék ki részüket méltón, népünk nagy műve: a szocialista társadalom teljes felépítéséből." b) A megye képzőművészeti alkotásokkal való ellátottsága vizsgálatánál a felszabadulás utáni időkre szorítkozhatunk, hiszen a közterületeken lévő szobrok - az egy-két Kossuth-szobortól eltekintve - sablonos, gyakran művészietlen hősi emlékművek. Csak elvétve található a megyében egy Borbereki-szobor (Verseghy Ferenc), vagy a karcagi postaépületben lévő bronz dombormű. Ami pedig a festményeket illeti, itt a II. világháború pusztításai nyomán mérhetetlen kárt szenvedett elsősorban Szolnok. Hiszen a művésztelepi törzsanyagon kívül, amelyet 1902-től kezdve a művészek gyűjtöttek egy létesítendő képzőművészeti múzeum számára, elpusztult a szolnoki közgyűjteményekben és a magángyűjteményekben lévő kb. 3-4000 darab értékes festmény és grafikai alkotás. Nem számítva az egyes kastélyokban őrzött képzőművészeti anyag külföldre hurcolását vagy elpusztulását. A megyei tanácsházban vagy a szolnoki városi tanácsházban csak néhány értékes darab maradt meg mutatónak (pl. Vágó Pál: Buda visszafoglalása, Szlányi, Zombory, Zádor. Vidovszky stb. festményei). A középületek: a Megyei Tanács, a Megyei és Városi Pártbizottság, a Szolnoki Városi Tanács van legjobban ellátva megfelelő képzőművészeti anyaggal. A Megyei Tanács VB évek óta rendszeresen vásárol kiállítási, illetve zsűrizett képzőművészeti alkotásokat. A vásárolt anyag egy részét a kulturális intézmények rendelkezésére bocsátják Szolnokon és vidéken is. Nagyiván, Túrkeve, Jászapáti művelődési Mzaiban éppúgy van képzőművészeti alkotás, mint a legújabban felavatott művelődési házakban. A Megyei Pártbizottság évek óta rendszeresen vásárol nívós képeket és az 490