Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

Vasárnap. Szolnoki magazin I. évf. 8. sz. 1991. december 1. 8. p. Szolnoki képek, mugyujtemények sorsa 1944-45-ben i. A háborús emberveszteségek, az ipari, közgazdasági károk adatai általában ismertek, de keveset tud az újságolvasó a könyvtári, levéltári, múzeumi közgyűjtemények háborús kárairól, műkincsveszteségeiről, és még kevesebbet a magánképtárak pusztulásáról, elhurcolásairól. Újságokban, folyóiratokban többször olvashattunk arról, hogy a náci birodalom vezetői az európai művészet milyen remekműveit harácsolták össze még csak nem is állami, hanem magánképtáraikba, elrejtvén azokat a világ szemei elől, ahogyan ezt napjainkban a maffiák teszik az elrabolt műremekekkel. S mivel újabban a moszkvai és más szovjet lapok is nyilvánosságra hoznak olyan jelzéseket és listákat, amelyek a szovjet hadsereg által hadizsákmányként elhurcolt műkincsekről szólnak, nem lesz érdektelen tehát, hogy a Szolnoki Művésztelep és más köz- és magángyűjtemények háborús kárairól szóljunk. A Szolnoki Művésztelep romos épületeinek felújítási munkálatai, a képzőművészeti kiállítások rendezése mellett 1945 után még fontos feladat volt a lerombolt műtermekben elpusztult dokumentumok hollétének felkutatása is. Felmérni a veszteségeket, felkutatni az eltűnt képzőművészeti alkotásokat. Ugyanis a szolnoki múzeum szuterén helyiségeiben mindössze egyetlen festmény maradt: Aba-Novák Vilmos: Kisvárosi utca, amelyet még 1934-ben vásárolt és ajándékozott a szolnoki Rotary-klub 1000 P vásárlási értékben. A Szolnoki Művésztelep 12 műterméből elpusztult a művésztelepi törzsgyűjtemény és a művésztelepi törzstagok minden ott lévő munkája. Csak Chiovini Ferenc: Jászszentandrási freskóvázlata maradt meg a műterem falán, ami a művész ajándékaként a szolnoki múzeumba került. A Szolnoki Művészeti Egyesület a 7/1947. szám alatt Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszterhez intézett felterjesztésében Zádor István festőművész és dr. Elek István főorvos, üv. igazgató a telep újjáépítését vázolva, ezeket írja: ,,Kutatást indítunk az iránt, hogy a nagyértékű képtárunknak minél több darabját megtaláljuk és visszaszerezzük. Igyekezni fogunk, hogy a Szolnokon dolgozott művészek műveiből szerezzünk annyit és oly kvalitású képeket és szobrokat, melyek alkalmas módon elhelyezve mutatni fogják a szolnoki művészek munkásságát és reprezentálni, bizonyítani fogják, hogy Szolnok mily nagy jelentőségű a magyar képzőművészet életében immár egy század óta..." A Szépművészeti Múzeum és a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelősége is kerestette azt a. 12 nagyértékű festményt, amelyet 1934-ben letétbe adott Szolnokra. A Múzeumok és Műemlékek Orsz. Központja 1952-ben közreadta a háborús veszteségek jegyzékét, s ebben azt olvashatjuk: ,,Vaszary: Pia lomvölgy c. olajfestménye elveszett a szolnoki művésztelepről." A Szolnoki Újság 1934. július 16. száma hírül adja, hogy a Szépművészeti Múzeum által kiválasztott: ,,Muzeális jelentőségű képek mind olyan mesterektől 481