Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

Arra kérem, a mellékelt gyűjtőív felhasználásával szíveskedjék tagul megnyerni minél több, áldozatkész és kultúrát szerető embert." A 201. számú gyűjtőív mutatja, hogy a Fészek Klub és Ráth-Végh István is belépett az alapító tagok sorába. Szolnok város pedig a 16.751/1946. évi határozatban jelentette a főispánnak: ,,Szolnok város közönsége nevében a Szolnoki Művészeti Egyesülettől 5 db, egyenként 100 Ft értékű alapítótagságot jegyzett". A szolnoki tanuló ifjúság segített a művésztelep parkjának rendezésében, de az újjáépítés nagyobb összefogást igényelt. ,,A művésztelep épületének rendbehozására mozgalom indult. A rádióban és a sajtóban sürgették a telep helyreállítását azok, akik felismerték a magyar kultúra megmentésének szükségességét, " - írta 1946-ban a Tiszavidék ,,A Szolnoki Művésztelep jövője" című cikkében Chiovini Ferenc festőművész. - ,,A mozgalom megindulásakor a Tiszavidék felszólítására kijelentem, hogy biztosítottnak látom a művészi élet megindulását, és helyes irányba való fejlődését, ha a telep lakható állapotba kerül ...A művésztelep lényegét ugyan nem a falak adják, meg a romantikus kert, hanem az azokban dolgozó művészek szellemi ereje ... Biztató jel a művésztelep jövőjére az a lelkes készség, amivel a város és megye társadalma, vezetőségével az élen, a telep újjáépítését szorgalmazza, de szükség van állami támogatásra is ... Csak két épület rendbehozásáról van szó a sok között, és a művészek megint megmutatják, hogy érdemes volt helyreállítani a Szolnoki Művésztelepet." 1947-ben felgyorsultak az események, készülnek a felújítási tervek. Társadalmi munkában is segítséget adnak az üzemek. A Szabad Nép 1947. április 20-i - Szolnok város újjáépítésével foglalkozó - számában a ,,Fel kell építeni a Szolnoki művésztelepet!" című cikket Baranyó Sándor festőművész írta: ,,A művésztelep jelene annál szomorúbb. Szétdúlt házak, romok között virul a zöld gyep, a műtermeknek csak a helye van meg, vagy a falai, szeretnők azt hinni, hogy a művésztelep jövője mégis szép lesz, szebb a múltjánál. Erre vannak biztató jelek is. A Kommunista Párt kezdeményezésére egy Intéző Bizottság alakult, amelynek feladata előkészíteni a telep újjáépítését. A Művészeti Egyesület föltámadt, a taggyűjtő akciója során 300-an vállaltak tagságot, nyújtottak kisebb-nagyobb segítséget. Végső fokon azonban a telep újjáépítésének költségét - közel 200 ezer forintról van szó ~ csak a Közoktatásügyi Minisztérium segítségével lehet előteremteni." Ugyanezen a napon juttatta el a Szolnoki Művészeti Egyesület a 7/1947. sz. kérelmet Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak, mint a Szolnoki Művészeti Egyesület elnökének: ,,Zádor István festőművész törzstaggal és dr. Elek István üv. igazgatóval lefolytatott megbeszélés értelmében van szerencsénk az újjáépítés tényeit a következőkben tudatni: Mindenekelőtt a szellemi élet helyreállítása végett lehetővé kell tennünk, hogy a művészek lejöhessenek Szolnokra és itt ideiglenes helyiségekben, magánlakásokban élhessenek, míg a telepi műtermek helyreállítása megtörténik. E célból a Művésztelep közelében lévő területen a bérbevehető - albérletre gondolunk - szobákat mind sorbavesszük és kikeressük az erre alkalmasakat, és annak megtekintésére fölkérjük a törzstagokat ... agitációt fejtünk ki, hogy egyes családok vendégül hívjanak meg egyes törzstagokat... Kutatást indítunk az iránt, hogy a nagy értékű képtárunknak minél több darabját megtaláljuk és visszaszerezzük. Igyekezni fogunk, hogy a Szolnokon dolgozott művészek műveiből szerezzünk annyit, és oly kvalitású képeket és szobrokat, melyek alkalmas módon elhelyezve mutatni fogják a szolnoki művészek munkásságát, és reprezentálni, bizonyítani fogják, hogy Szolnok mily nagy jelentőségű a magyar képzőművészetben immár egy század óta. 477