Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

Tisza folyón egy fahíd van, a Gyula vára felől érkező emberek e hídon mennek át... "

3 De nemcsak jószantukbol mentek erre, mert Budáról és a környékről rabszíjra fűzött emberek ezrei vonultak itt a szomorú török fogságba. 1685-ben, tehát Buda felszabadítása előtti évben Szolnok felszabadult a török uralom alól. A hídra a felszabadító háborúk folyamán ismét fontos szerep vár. Debrecen megszabadul a híd javításának terhétől, mert ezt a feladatot most Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét kapja. 1689-ben a sápi erdőben a szolnoki hídhoz elkészített fák szállítására a fenti városokon kívül még Vácról, Gödöllőről, Ráckevéról. Dömsödről stb. is rendel ki szekereket ,,Nemes Pest Pilis és Solt Vármegyéknek... jó akaró Vice Ispánja Rádai Gáspár..." A háborús veszedelem azonban nem szűnt meg. 1695-ben a tatárok pusztítják végig az Alföldet. Karcagi feljegyzések szerint: ,,...a Tatár ránk jött, akkor mind Ványa, mind Túr, mind pedig az egész föld elpusztult, Szolnok felé szaladtunk, jut eszembe, hogy az hídra nem botsájtotta az Német az futottakat, le taszigálta a' hídról, osztán minden szekeret egy aranyért botsájtott által... "

4 1703-ban Rákóczi kunicai száguldottak a hídon át a Tiszántúlról, a Szolnok generalátus-székhely lévén 1711-ig, fontos szerepet játszott a híd is. 1753-ban a mezőtúri Törő Pál-féle mozgalom vezetőit rabláncra fűzve itt viszik a szolnoki várba, majd Budára. A XVIII. század további időszakában gyakran javítják, bővítik és építik újjá. Míg a híd előző korszakairól csak a várat ábrázoló metszetek. térképek alapján nyerhetünk képet, ezekről a munkálatokról már korabeli mérnökök által készített pontos rajzok vannak. A híd széles és erős volt. Karbantartása mindig nehéz feladatot jelentett az ácsok számára, mert a cölöpöknek elég messze kellett lenniök egymástól, hogy a sószállító tutajok átférjenek alatta. A gőzhajózás megindulása után pedig magasabbra is kellett venni, hogy a hajók magas vízálláskor is kényelmesen közlekedhessenek. Petőfi alföldi útja során s 1848-ban többször is járt a szolnoki hídon. 1849 első napjaiban Kossuth és a kormány a szolnoki hídon megy Debrecenbe. A tavaszi hadjárat során a híd gazdát is cserél, el is pusztul. Tutajhíd készül helyette. A szabadságharc bukása után a hídon fogták el a menekülő honvédeket. Színes leírásban örökíti meg Bernát Gáspár a szolnoki hidat és a Szandáig vezető utat, amelynek ártéri hídja - ma a „százlábú híd" - régebben több kisebb fahíd volt."

5 Ez a gát tulajdonképpen a híd meghosszabbítása a két part között, megszakítva ártéri hidakkal. Régen ugyanis a közlekedés Szandán keresztül, a Beké Pál-halom mellett folyt Szajol és Törökszentmiklós felé. Csak a Tisza-szabályozási munkák alkalmával készült el a rövidebb út és a töltés Szajol felé. 1857-ben a szolnoki híd megduplázódott, mert a vasutat egy 3 km-rel fentebb lévő új, nagyszerű fahídon vezették át. 1909. március 15-én a felgyülemlett jég megindult, és magával sodorta az utolsó szolnoki fahidat. Három év múlva, 1912-ben helyette egy karcsú, a mai Szabadság-hídhoz hasonló un. Gerber-féle mérlegtartós híd épült. Azonban nem a régi fahíd helyén, hanem valamivel fentebb, s ezért nincs a „százlábú híddal" egy egyenesben, hanem kanyargós, rossz út köti össze a két hidat. 1919-ben a Vörös Hadsereg harcaiban volt a hídnak komoly szerepe. A július 20-i offenzívához a műszaki csapatok vasutat is akartak átvezetni rajta, 1920-ban felrobbantva meredezett az ég felé. 3 Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1660-1666. Fordította: Karácson Imre. (Török-^nagyarkori történelmi emlékek, Bp., 1908., IV. kötet, 212. p.) 4 Történelmi feljegyzések a karcagi ref. egyház „Meghaltak" című anyakönyvében. 5 Bernát Gáspár: Utazás az Alföldön című útirajzából, 1856. 436