Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

A pest-váci vasútvonal után a második vonal Pest és Szolnok között épült. azon az úton, amely az ország egyik legjelentősebb ősi kereskedelmi útvonala. Szolnok részéről különösebb akadály nem merült fel a vasút építését illetőleg. az egykori tanácsi jegyzőkönyveket olvasgatva egyre-másra találhatjuk azokat az adatokat, amelyek a vasút építésével, a terület kisajátításával kapcsolatosak. (A bejegyzések e kötet A szolnoki vár kialakulása és helye a város települési képében c. tanulmányában olvashatók.) A vasút építése nemcsak kisebb lakóházakat talált útjában, hanem az újvárosi iskolát is. Ezt bizonyította az említett tanács jegyzőkönyvében július 8-án történt bejegyzés. „A középponti vasút részére kibecsült és kisajátított vonalba esett újvárosi iskola helyett egy másiknak felállítása szüksége lévén... az újonnan felállítandó iskolának előre megkészített és a mai napon terv szerént... megtartott árlejtésen legolcsóbbért vállalkozónak szerződés mellett átadni rendeltetett." Ekkor épült tehát a ma is meglévő Újvárosi iskola. Emeletesre is azért épült, mert az akkor épülő MÁV-indóház (ma Konzum épülete), a fűtőház, az ószolnoki teherpályaudvaron a két sorompó közti emeletes épület példát mutatott a korszerű építkezésre. Az említett MÁV-épületek ipari műemléknek számítanak, mint hazánk első közlekedési létesítményei.A szolnoki pályaudvar indóházát Sprenger Wilhelm Paul Eduárd sziléziai születésű bécsi építész tervezte és a pest-budai Zitterbath Mátyás építette. Aki ma a teherpályaudvaron lévő sorompónál megáll az autóbusszal, nem is gondol arra, hogy már 1846. augusztus l-jén a városi tanács ülésén szó esett arról, hogy a vasút a Tószeg Paládics felé vezető utat elzárja, illetőleg nehezíti. Éppen ezért: „...méltányos nyilatkozás kéretik, hogy miféle veszteségek s nehézségek háramoltatnának városunk közönségére akkor, ha az eddigi kincstári szálfák rakhelyéből a Vasút Igazgatóságának átengedett térségen egy Indóház töltéssel, kikötőhellyel és körös-körül fallal építtetne és az által a Szálházhoz vivő mostam gyalog és szekér járati utak elzárattatnának..." A tanács megállapítja, hogy „városunk egyik részétől az Újvárostól elszigeteltemé, ez városunk lakosaira, főleg kereskedési, közlekedés tekintetében felszámíthatatlan veszteség és a többi között azon nehézség is háromolna, ... hogy a különben is szűk úrbéri legelőkből két külön vonalat kellene nyitni, de miután a tapasztalás idáig azt bizonyítja, hogy a Pesttől városunkig vonuló vaspállya töltésen az előbbeni szükséges átjárások, sött düllő utak is mindenütt meghagyattak, ezen tanács erős meggyőződésben él az eránt, hogy a vaspállya által, mellytől városunknak felvirágozását reméli, s mellynek legfőbb célja a kereskedés élénkítése, az indóház részére kijelölt téren idáig keresztül vezető szükséges és később még nélkülözhetetlenebb szekér utak elzáratni nem fognak..." Látjuk tehát ebből a néhány szemelvényből is, hogy a vasút építésének előkészítése, a kisajátítások lebonyolítása igen sok munkát jelentett, de látjuk azt is, hogy a városi tanács megértette és megérezte azt, hogy a vasút Szolnok életében milyen jelentőssé válik. Hosszas munka után elkészült a nagy mű és 1847. szeptember l-jén meg is nyílt a Pest-Szolnok közötti vasút. A Magyar Középponti Vasút díszes „Meghívást" küldött ki az országba szerteszét a pest-szolnoki pályavonal ünnepélyes megnyitására. A korabeli lapok közül elég lesz az Életképek 1847. szeptember 5-i számában lévő híradást megemlíteni: „Megérkezvén Szolnokba - elkezdődött a küldöttség elfogadása után, a pályafő hajléka alatt a pompás ebéd. Igen élénkké tette ezt a magyar katona zene, s érdekessé a nézőkül megjelent hölgysereg. Ebéd folytán föláll Kossuth Lajos, a szokott ékesen szólásával igen idő- és helyhez alkalmazott fölköszöntést mondott. Sok tekintetben fontosságot érdemel Nagy Gergely és testvére - magyar erőművészek által készített - s az ebédlőteremben közszemlére nyilvánosan kitett gőzerőmű minta... Az ünnepélyesség végével mindnyájan megelégedve távoztak... Megemlítendő miszerint 433