Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

1945. május 9-én újabb levelet írt Polónyi Szűcs András Hegedűs Lajosnak: ,,... végtelenül örülünk annak, hogy egyezik óhajunk, hogy Szolnokon akarja folytatni velünk együtt munkáját. Mi nehezen váltunk meg Öntől 1940-ben is, azonban megértettük, hogy a kötelesség és az akkori körülmények arra késztették, hogy elfogadja oroszkai megbízatását (az ottani cukorgyárban). Az összmunkásság kívánsága teljesül akkor, ha Hegedűs Ur hazajön Szolnokra, szándékosan írom azt. hogy haza, mert úgy érzem, hogy Önnek is, valamint kedves Feleségének itt az édes magyar Alföld közepén van az otthona. Mi szeretettel várjuk mindannyian, jöjjön, építsük fel a gyárat az egész hazánk boldogulására ..." Kevés műszaki ember kapott az idő tájt hasonló, hazahívó levelet, megtetézve újból 45 aláírással. A munkások és a főmérnök közti szoros kapcsolatnak köszönhető. hogy hősi munkával sikerült a nyár végére a gyárat üzembe helyezni és már 1945-ben megindulhatott a cukorgyártási kampány. (Hegedűs Lajos ma Szolnok Pro Urbe-díjasa.) 1945. május 1. „Szolnokon már 8 órakor megkezdődött a tömegek felvonulása a Baross és a Mária utcán s a Hősök terén - írja a Tiszavidék -. Kilenc órakor kezdődött a leleplezési ünnepség. Az emlékmű előtt felállított vörös emelvényről Juszilov alezredes, a szolnokiak megértő jóbarátja beszélt. Beszéde végén lehullott a lepel a márványemlékműről, amely a Szolnokon elesett orosz hősök örök emlékét hirdeti..." Az ezt követő felvonuláson húszezer főnyi tömeg vett részt, a népgyűlést a Kossuth téren tartották. A Himnusz eléneklése után „nagyhatású beszédet mondott a Kommunista Párt részéről Polónyi Szűcs András városi tanácsnok... Szociáldemokrata Párt részéről Veres József főjegyző, Guba Mihály pedig a Független Kisgazdapárt nevében adott kifejezést a májusi eszme előtti hódolatának... Kalocsai Béla városi tanácsnok pedig a szakszervezetek szavalókórusát vezette... A gyermekek számára is emlékezetes volt a nap: most láttak először zsömlét a háború kezdete óta. Bizonyára megemlegetik érte népszerű polgármesterünket és a Nemzeti Segély vezetőit, akiknek kedves figyelmessége folytán ez lehetővé vált .." 1945. május 27. is emlékezetes nap Szolnok életében. Az egykori Abonyi úton - ma Bajcsy Zsilinszky út - négy évtizeddel ezelőtt gyászlepellel borított gépkocsi érkezett Szolnokra. A mártírhalált halt politikus holttestét Sopronkőhidán exhumálták, hogy Tarpán helyezzék végső nyugalomra. „A demokratikus Magyarország mély részvéte mellett ravatalozták fel Budapesten a magyar ellenállási mozgalom egyik vezéralakjának, a Gestapo pribékjei által kivégzett Bajcsy Zsilinszky Endre holttestét - írja a Tiszavidék 1945. május 29-i száma -. A ravatalt tízezres tömegek keresték fel s letették az emlékezés és a kegyelet virágszálait. A vasárnap délelőtt megtartott gyászszertartás után a koporsót teherautóra tették... A koporsót szállító gépkocsi délután 4 órakor érkezett Szolnokra, megállt a városháza előtt, a kísérő személygépkocsiból kiszállt a mártír özvegye, Tildy Zoltán, a Független Kisgazdapárt orsz. elnöke, B. Szabó István államitkár. A Kisgazdapárt helyi szervezete felvonult a városháza elé, megjelentek dr. Fodor László alispán. Zsemlye Ferenc polgármester, s a pártok képviselői is. Udvary Dezső kegyeletes szavakkal mondott búcsút s a koporsóra tette a párt koszorúját. A rövid gyászünnepség után a holttestet szállító autó továbbment Tiszántúlra." A falvak, városok népe levett kalappal búcsúzott az utak mentén. Alkonyattájban mécsesek, világító ablakok mutatták az utat Tarpa felé, ahol a magyar szabadsághős visszatért az anyaföldbe. Az emlékezők százezreinek búcsúját fejezte ki a Szabad Nép is: „A legtöbb amit róla mondhatunk, hogy a magunk mártírjai közé helyezzük őt is. Ugyanazért halt meg, mint a mi vértanúink, a magyar szabadságért, a magyar népért." 412