Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)
Kossuth téri dísztribün előtt elvonultak ,,a hídmunkások pompás kivitelű Tiszahídja. a vas- és fémmunkások ipari művészetet képviselő vasrácsozatai, gépalkatrészei..." A Tiszavidék 1946. május 16-i száma vastag betűs címmel adja hírül: ,,Hídavatás Szolnokon. A demokratikus magyar köztársaság másodízben ünnepli az újjáépítés diadalát, május 19-én. A Kossuth híd után a Tisza-híd felavatása és a közforgalomnak történő átadása május 19-én fog megtörténni. Az ünnepségre Tildy Zoltán köztársasági elnök, valamint Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter és igen sokan mások is érkeznek..." S mielőtt a hídavatás ünnepi perceit bemutatnánk, szólnunk kell a hídmunkásokat segítő társadalom erőfeszítéseiről, tetteiről is. Nem akartam félbeszakítani a közölt dokumentumok folyását, de legalább utólag említsek meg olyan példákat. hogy milyen sokat tettek az áramszolgáltatók, hogy elegendő villanyáram legyen az éjjel-nappali munkához, vagy a Cukorgyár, a MÁV műhely és a Fűtőház esztergályosai, lakatosai, szerelői gyakori gyors segítségükkel. De a többi közreműködő helyett idézzük a Tiszavidék 1946. május 19-i közleményét: ,,Egy hete tart a Magyar Kommunista Párt által kezdeményezett rohammunka a közúti Tiszahídnál" címmel. Ebből lássuk az alábbi részleteket: .....A rohammunkában sorra vonultak fel a MÁV műhely munkásai, élükön Rágó Antal nemzetgyűlési képviselővel, a MÁV forgalmi alkalmazottak, az MKP állandó pártiskolájának hallgatói Bartha István és Magyar István megyei bizottsági tagok vezetése alatt, a MÁV Fűtőház dolgozói, a demokratikus rendőrség 220 tagja, a városházi, megyeházi, postai tisztviselők és alkalmazottak, a papírgyár, cukorgyár, fatelep munkássága, pénzügyi és egyéb közalkalmazottak, cserkészek, diákok a tanárok vezetésével, továbbá az MKP kerületek, akik közül kitűnt a VII. kerület 130 résztvevővel. A rohammunkára jelentkezők ezrei hihetetlen lelkesedéssel végezték el a számukra megjelölt munkát, követ hordtak, salakot, homokot lapátoltak, roncsdarabokat szállítottak, deszkát cipeltek. A kommunista öntudat minden ténykedésüknél megmutatkozott. Egy percre sem állottak meg az önként vállalt munka ideje alatt és a zivatarok miatt előfordult munkaszünetet is rádolgozták a rohammunka résztvevői...'" Végre május 19-én elérkezett a várva várt nap, a hídavatás napja. A megelőző éjjel már nem villogott a hegesztőpisztoly sistergő lángja, nem csikorgott a daru lánca, a nyugalom, a csend ünnep előtti csend volt. Hajnalban felvirágozták az Abonyi út és a József Attila út találkozásánál emelt díszkaput, ahol a délelőtti órákban 100 főnyi lovas bandérium és 50 kerékpáros várta a fővárosból érkező vendégeket. Nemzetiszínű és vörös lobogókkal díszített utcákon özönlött a tömeg a Szabadság tér felé a zászlódíszbe öltözött új Tisza-híd látására. „...11 órakor harsány kürtszó jelezte, hogy Tildy Zoltán köztársasági elnök és Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter az ünnepség színhelyére érkeztek... A tisztelgő rendőr díszszázad sorfala előtt Polony i Lajos rendőrőrnagy tette meg jelentését. Majd Kovács Kálmán főispán üdvözölte az elnököt és kíséretét. Bejelentette, hogy a híd készen áll, a dolgozók akarata csodát művelt, az új hídon már szállítható lesz az Alföld gabonája Budapest és az iparvárosok felé." Karoling Márton államépítészeti főmérnök és Fülöp Dezső hídmunkás szavai után „Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter tartotta meg hídavató beszédét... A szolnoki Tiszahíd bizonyíték arra, hogy a nemzet a javulás útjára lépett. Két hónap alatt, eddig nem ismert rekordidő alatt nyert a híd szerelő munkája befejezést. Ez nem az első eset, a Kossuth-híd építésénél is hasonló munkateljesíünényt értünk el és ezek nem a véletlenből adódnak. A hídépítők azért végeztek emberfeletti munkát, mert tudták, hogy porbasújtott hazájukat építik újjá. Leküzdhetetlennek látszó körülmények között biztosították a hídépítők számára részben társadalmi gyűjtés útján a szükséges élelmiszereket. Támogatta a hídépítést a 384
