Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

kedett. A megyéből is sorozatosan érkeztek a hírek, hogy a parasztok itt is, ott is földet követeltek. Ezekre a mozgalmakra vonatkozóan közelebbi, részletesebb adatokat találunk az 1919. január 20-án kiállított községi kérdőívekben. A megye 53 községéből 41 küldött jelentést a közállapotokról. Az összefoglaló jelentés megállapítja: „Földéhséget 16 községben nem tapasztaltak. [Tehát 25-ben igen! - Szerk] Kenderesen és Szajolon ingyen akarják a földet. A nagybirtokosok azt a nézetet terjesztik, hogy 8-10 hold földből megélni nem lehet. Fegyverneken a nagybirtokosok félnek attól, hogy a nép aratja le a bevetett területeket. Itt katonák várják csak a földosztást. Törökszentmiklóson bizalmatlan, Jászdózsán, Jászárokszálláson inkább napszámba akar járni a lakosság. Cibakházán - földéhséget csillapítandó - a nagybirtokosok 200 holdat bérletbe ajánlottak."

32 A problémák azonban nem nyertek megoldást. Ellenkezőleg: az 1919. január 18-án alakult új kormány további jobbratolódást jelentett. A szociáldemokraták egyre erősödő támadásokat indítottak a kommunisták, a „baloldali ellenforradalmárok" ellen. Felhasználtak erre a célra minden eszközt, elsősorban a sajtót. „Azok, akik csak az orosz hadifogságban szívták magukba a szocialista tanokat, nem ismerik a magyar szociáldemokrácia forradalmi törekvéseit vagy félreismerik, tájékozatlanok és olyan mértékben akarnak dolgozni, mint Oroszországban... Ha a Magyar Szociáldemokrata Párt határozatilag kimondja, hogy alkalmasnak tartja az időt és rendelkezik minden eszközzel a kommunizmus megteremtésére - akkor mi is sorba állunk - addig nem!... Akik azt gondolják, hogy itt lehet kommunizmust csinálni, azok álkommunisták! Azokkal felvesszük a harcot, mert támogatói a jobboldali ellenforradalomnak"! - tajtékozták a szociáldemokraták Jászberényben.^ Karcagon például a forradalmi tömeg, mely elkeseredetten követelte az élelmezési viszonyok megjavítását, a kommunista Szendrei József határozott vezetésével fegyelmezetten járta be a várost, s hozzá sem nyúlva semmihez, jegyzékbe foglalta, hogy milyen mennyiségű élelmiszert talált a tehetős vezető emberek lakásában. A jegyzéket - további intézkedésre - átadták a Nemzeti Tanácsnak. Az valóban intézkedett is: másnap hajnalban házkutatást tartottak Szendrei Józsefiiél, felelősségre vonták, miért kompromittálta a város vezetőit, s a letartóztatástól csak szökése mentette meg.

34 A munkásság azonban e nagy kommunistaellenes agitáció ellenére is egyre nagyobb számban zárkózott fel a KMP mögé. Az SzDP pedig hullott szét, bármennyire is igyekeztek ezt a folyamatot szép szavakkal és fenyegetésekkel feltartóztatni. Az SzDP hivatalos megyei lapja, a Szolnoki Munkás pl. így írt: „Egyikünknek talán hevesebb a vére, gyorsabb a temperamentuma, mint a másikunknak? Mert az az egy bizonyos, hogy mindannyian egyet akarunk, egy helyre akarunk eljutni: Marx Károly birodalmába... Ne gyalázzuk meg Marx emlékét azzal, hogy összeveszünk hagyatékán, és mint gonosz testvérek törünk egymás életére. Inkább egy évvel később teremtődjön meg a kollektív társadalom, mint soha. Lássák be radikális elvtársaink, hogy a munkásság érdekében akkor járnak el helyesen, ha benn maradnak a pártban."

35 A szociáldemokraták azonban nem elégedtek meg a szóbeli támadásokkal. A kormánnyal és a burzsoáziával együtt nyílt támadásba mentek: a munkástanácsokból kizárták a kommunistákat, elkobozták a párt lapjait, házkutatásokat tartottak a párt helyiségeiben. Kunszentmártonban a községi képviselő-testületi ülésen február 11-én már azt indítványozták, hogy tegyenek lépéseket Rényi Albert polgári iskolai igazgató ellen, mert kommunista agitációt folytat.

36 32 MMI Arch. B. M. Ein. 1920-36-453. 33 Jászberényi Újság, 1919. március 9. 34 Szendrei József visszaemlékezései a szolnoki Damjanich Múzeumban. 35 Szolnoki Munkás, 1919. március 19. 36 Kunszentmárton, képviselő-testületi közgy. jkv. 28. kgy. 867/1919. 49. 363