Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

Szolnok megye 1918-19-ben Szolnok, 1961. 7-25. p. Szolnok megye az 1918-as polgári demokratikus forradalomban Érik az idő Szolnok megye alispánja írta 1918. évi első negyedévi jelentésében: „A gazdasági év vége felé közeledvén elérkeztünk a közélelmezés legkritikusabb időszakához... Az eddigi lisztkontingens jelentős felemelése nélkül beláthatatlan következményű zavarok alig lesznek elkerülhetők"

1 - s a jelentés őszintesége feltétlenül figyelemre méltó. A lapok arról adnak hírt, hogy a Jászberényben szükséges 70 vagon gabonából 20-25 vagont tudnak biztosítani. Karcagon hasonló a helyzet, s a Karcagi Napló már gúny versikét is közöl:

2 A zsírt, hol nemzet éhezik, álmok veszik körül, a milliók szemében könny, s a drágító örül. A piacok üresek, a boltokban nincs áru, ruha, cipő, s nincs tüzelő sem. Mint ilyenkor mindig: tombolt a spekuláció, virágzott az árdrágítás. Létrehozták ugyan az Árvizsgáló Bizottságot is, de a szolnoki Haladási olvasva kitűnik, hogy a tevékenysége nem sok eredménnyel járhatott. „Az árdrágítás - írja a lap - ma már olyan méreteket öltött, s olyan ezerféle, furfangos, nyílt, titokzatos módon és alakban nehezedik a fogyasztóra, hogy hovatovább katasztrofális visszahatásnak kell bekövetkeznie."

3 Negyedik éve folyt már ekkor az I. világháború, melyhez oly lelkesedve csatlakozott a magyar uralkodó osztály, s a háború megtette a magáét Szolnok megyében is. Nemcsak a lakosság ellátása rosszabbodott napról napra, de mind nyomasztóbbá vált a lakásínség, tragikussá vált a hadiözvegyek helyzete, a parasztokat még külön sújtotta a rekvirálás, a megye mezőgazdasága nagy munkáshiánnyal küzdött, az üzemek élére katonai parancsnokokat állítottak, s mindezek tetejében a háborúk szokásos kísérője, a járvány pusztított. A megye közegészségügyére jellemző, hogy pl. a 24 ezer lakosú Karcagon a legnagyobb járvány idején is csak 3 orvos működött, s a kórházban, mely eredetileg szegényház volt - arra is alkalmatlan! - ápolószemélyzet és kórházi berendezés nem volt. A viszonyoknak és a tömegek hangulatának igen jellemző képét kapjuk Szendrei József, a nagy októberi szocialista forradalomban részt vett fiatal karcagi vöröskatona visszaemlékezéseiből.

4 1918 közepén jött haza: 1 Szolnok megyei alispáni iratok. 1918. „Jelentés az 1918. évi márc, ápr., máj. hónapjait magába foglaló áruhelyzetről." (Különnyomat) 2 Karcagi Napló, 1918. június 2. 3 Haladás, 1918. január 31. 4 Szendrei József visszaemlékezései a szolnoki Damjanich Múzeum adattárában. 353