Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

mellett megbecsüli az ifjúság az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hőseinek emlékezetét is. A Tisza-híd melletti Szabadság tér 1848/49-es emlékeit ismertettük. Most irányítsuk figyelmünket műemléki szempontból jelentős épületekre. Az egyik a Szabadság tér 6. szám alatti Varga Katalin Gimnázium műemlék jellegű épülete, amely klasszicista stílusban épült 1856-ban, eredetileg lakóháznak. Építette Obemiayer Lajos ácsmester. Kétemeletes sarokház, a déli homlokzata héttengelyes osztású, a földszinten az ablakok félköríves, az emeleten szögletes záródásúak. Különösen szép az épület szegmensíves, árkádos udvari része, valamint a földszint boltozatos teremsora. 1876-ban,

v amikor Szolnok a megalakult Jász-Nagykun-Szolnok vármegye székhelye lett, a megye hivatalai ebben az épületben kaptak helyet 1878-ig. Akkor ugyanis megépült az alább ismertetendő új megyeszékház, s a megüresedett helyet a megyei törvényszék foglalta el, majd a postahivatal is itt kapott helyet. Innen van a „régi posta" elnevezése. Ha iskola céljára - a nagy forgalom, a zaj miatt - nem sokáig lesz alkalmas, az épület fenntartása és megóvása mindenképpen kívánatos. Földszinti boltozatos termei bemutatótermeknek stb. jól hasznosíthatók lehetnek. A Kossuth utca 2. szám alatt található Szolnok - városképileg és műemlékileg - legjelentősebb középülete, a Szolnok megye Székháza. Korai eklektikus stílusban épült 1878-ban. (Az épület leírását és építésének történetét lásd e kötet A szolnoki vár kialakulása és helye a város települési képében II. c. írásában, 238-241. p.) Szolnokon a megyeszékhellyé válás után erőteljes építkezés indult, amelyek közt a legjelentősebb az említett megyeszékház, s a nem sokkal utána épült egyemeletes törvényház épülete. A műemléknek számító épületek közül a Kossuth téren (régen Piac tér) három hívja fel magára a figyelmet. Elsőként az 1860-ban, klasszicista stílusban épült, volt „Magyar Király Szálloda" kétemeletes épületét említjük, amely a múzeum és a könyvtár céljait szolgálja. Obermayer Lajos ácsmester építette. A térre néző főhomlokzatán 7-1-7 tengellyel, a földszinten szegmentíves, az emeleteken egyenes záródású nyílásokkal, közöttük a két emeleten átmenő kis kiállású lizénákkal. Nagyon jó arányú és ezért jó hatású az épület udvara, mind a három szinten ismétlődő szegmentíves árkádsoraival. Vele szemközt található a Városi Tanács Székháza. (Leírása és építéstörténete e kötetben A szolnoki vár kialakulása és helye a város települési képében II. c. írásban található, 242-247. p.) A Kossuth téren levő s a múlt században épült harmadik épület a volt pénzügyi palota, ma kollégium. A valamikori Fehérlő vendéglő helyére és nagy telkére építették a századfordulón késő eklektikus stílusban, eredetileg egyemeletesre. Csak később húzták rá a második emeletet. A részletezett néhány műemlék, vagy műemlék jellegű épület mellett ejtsünk szót arról is, hogy Szolnok meglevő műemlékei közül a legrégibbek is csak a XVIII. század első harmadából valók. Részletezésük helyett jelöljük meg a műemléki szempontból jelentős részeket, amelyekre a dinamikusan fejlődő és szinte teljesen átépülő városban nagy gondot kellene fordítani. A Templom utca (a régi sóút); amely a barokk templomot és kolostort, a mellette levő egyemeletes klasszicista gimnáziumot (ma kollégium), az eklektikus stílusú zsinagógából kialakított Szolnoki Galéria épületét, és a szecessziós kétemeletes iskolát foglalja magában. A vár területe klasszicista stílusú templomával, a Nepomuki János-szoborral és a feltárt, illetve feltárandó középkori rommaradvány okkal. A Szabadság tértől a Kossuth térig terjedő rész fontosább épületeit, műemlékeit fentebb már részleteztük. De megjegyzést érdemel, hogy az újabban - egyedileg terve342