Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

S bizonyára érdeklődésre tart számot az új színház ünnepélyes felavatásának műsora is: I. Nyitány. Hunyadi László operából. Előadja a színházi zenekar Palotay Antal karnagy vezetése mellett. II. Ünnepi prológ. írta és elmondja Szép Ernő fővárosi hírlapíró. III. Hymnusz. Énekli a színtársulat egész személyzete. IV. Bánk bán, dráma, II. felvonás. Ivánffy Jenő és Pethes Imre. a budapesti Nemzeti Színház és Balassa Jenő, a budapesti Vígszínház művészeinek fellépésével a színház személyzete. V. Bolond, operett. II. felvonás. Előadja a színház személyzete. VI. Tartuffe, színjáték. Ivánffy Jenő felléptével a színház személyzete. VII. Rákóczi-induló. Előadja a színházi zenekar. Talán érdekelni fogja a szolnoki közönséget az is, hogy az első három évre szerződött színtársulat, amelynek a vezetője Mariházy Miklós volt, milyen erőkből állott. Ladányi Imre és Szentes János rendezők mellett a művészi személyzet 24 tagú. a karszemélyzet 20, és a zenekar 18 tagból állott. Az 1851-től kezdve - Pettenkofen nyomán - kialakuló képzőművészeti élet és a szolnoki művésztelep után végre a színházművészet is méltó otthonhoz jutott. A század első felében létesült gimnázium főgimnáziummá fejlődik és 1886-ban államosításra kerül. Az elemi iskolák mellett 1912-ben tizenkét tantermes fiú polgári iskola, 1913-ban pedig leány polgári iskola épül, mindkettő állami kezelésben. Szolnok város maga - a kereskedelmi fejlődés kívánalmainak megfelelően felső kereskedelmi iskolát létesít. A város további kulturális fejlődését megakasztja a világháború kitörése. Milyen volt Szolnok a századfoitlulón? Hídvárosként, Tiszántúl kapujaként szokták Szolnokot emlegetni. Kezdjük hát sétánkat a Tisza-híd környékén! A város felőli hídfeljáró közepén levő téren látható a szolnoki honvédemlék, amelynek legrégibb rajza a Vasárnapi Újság 1868-as évfolyamában található. Az 1849. március 5-iki szolnoki csata emlékét örökíti meg. Damjanich tábornoknak és hős katonáinak állított ezzel méltó emléket a Szolnok megyei honvédegylet. A műemlék jellegű történelmi jelentőségű négyszegletes emlékoszlop tetején jelvényekkel közvetlenül a kiegyezés után létesült. A Vasárnapi Újságban megtalálhatjuk keletkezésének részletes leírását: „A szolnoki temető egy jeltelen sírjában kétszáz hős testvérünk nyugszik. Azok emlékére fognak díszes szobrot állítani 1869. március 5-én, huszadik évfordulóján a szolnoki győzelemnek. E szobor rajzát mai számunkban veszik olvasóink. Gerenday készítette a legkeményebb sóskúti mészkőből. Tetején négyfelé ugyanazon katonai jelvények: legfölül egyik oldalon Magyarország címere, másfelől Külső-Szolnok megyéé, cserkoszorúval körítve. A szobor tervét Borosnyai László, K. Szolnok megye honvédegyletének elnöke adta; kivitele Gerenday érdeme."

44 44 Vasárnapi Újság, 1868. dec. 20. 340