Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

Jász-Nagykun-Szolnok II. évf. 5. sz. 1990. február 28. 8. p. ill. Kossuth Lajos 1867-es levele jászkunsági választóihoz Az emigrációban élő Kossuth Lajost itthon sokan szerették volna képviselőjükként a parlamentbe küldeni, de azt politikai okokból cl nem fogadta. írása világosan mutatja az 1867-es kiegyezésről vallott véleményét. 1867. július 26-án az egyik választókerület a Jászkunságban, amelyben Jászladányon kívül Jászkisér. Jászalsószentgyörgy, Túrkeve és Kunszentmárton képviselői voltak, 478 aláírással levelet írtak Kossuth Lajosnak Torinoba. 1867. augusztus 5-én Kossuth Lajos meg is írta a válaszát. Hosszú levélben megköszönte a nép bizalmát, de egyben meg is indokolta, hogy az akkori politikai viszonyok közt miért nem vállalhatja a képviselői megbízást: ,,... Kedves Hazámfiai! ... Igaz érzéssel köszönöm megemlékezésüket, s megtisztelő bizalmukat - különösen köszönöm azon vígasztalos nyilatkozatukat hogy ez ajánlatukkal, a Nép változhatatlan szeretetének zálogát kívánják igénytelen személyem iránt felmutatni. A reám özönlött sok keserves csapás nagyon elfásítort minden öröm iránt. De Önök becses nyilatkozata ... megerősített a megnyugtató öntudatban, hogy jó volt az irány, s helyesek voltak az elvek, melyeket hazánk szolgálatában követtem, miután az idők és viszonyok minden változatai daczára fenntartották számomra a romlatlan Magyar Nép bizalmát s jóindulatát. Lelkem mélyéből köszönöm Önöknek a megnyugtatást, ez elégtételt. De midőn hálámat fejezném ki a jóakaratért, egyszersmind kötelesnek érzem magam határozottan kijelenteni: hogy politikai elveim, melyekhez lelkiismeretes meggyőződéssel ragaszkodom, Hazánk jelen helyzetében a felajánlott képviselői állást elfogadnom nem engedik. Felszólítanak Önök, vessek fátyolt a múltra, s győzzem le a múltak keserűségéből merített fájdalmat. Fátyolt vetni személyes bántalmakra lehet, sőt midőn azt a Haza érdeke kívánja. kötelesség is. De a komoly meggyőződéssel vallott elvekre fátyolt vetni nem szabad, legkevésbé akkor, midőn minden, ami történik, megannyi tanúság, hogy ezen elveken kívül nincsen és nem lehet üdv a Hazának... Számba véve az európai conjuncturákat (melyeknek ismeretében nem vagyok egészen) arról is meg vagyok győződve, hogy... ha nemzetünk az Osztrák birodalommal összeolvad, s magát a Bécsi udvar nagyhatalmi állásának végzelmes politikájával azonosítja, oly hatalmas érdekeket zúdít fel maga ellen, s oly vihart vonz magára, hogy Hazánk belülről szétbomlással, kívülről szétdarabolással vagy végenyészettel lesz fenyegetve. Nincs eme vezérelvben semmi túlbizakodás, semmi nyugtalansági viszketeg... Nemzet vagyunk, s jogunk is, erőnk is van, hogy ne engedjük magunkat tartománnyá süllyeszteni. Nem is oly elv ez, melyet csak mi állítottunk fel 1848-49-ben. Mi csak vedrük azt, törvénnyel előbb, fegyverrel utóbb, midőn fegyverrel lőn megtámadva. Én elveimmel e téren állok... És minő térre kellene állanom, ha Önök felhívásának engedve a képviselői állást elfogadnám? A jelen országgyűlés által elhatároztatott, hogy... Hazánk állami personalitása eltöröltetett, s Magyar Ország részint alávettetett 314