Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

pozíciót foglalni, mi nem sikerülvén, őrületesen rohantak a Zagyva felé és a Törökszentmiklós felől közeledő báró Vécsey honvédtábornok hadteste előtt a Tisza hidat felgyújtották, de mindez hiábavaló volt, mert a hősi rohammal előretörő homéd zászlóaljak az áradó Zagyva folyónak szorították a vasas németeket. Az égő Tisza hídon át rohammal közeledő Vécsey hadtest honvédéi oldalba támadták az osztrákokat, így nem volt menekvés, csak a Zagyva árjaiba, vagy ha azt sikerült megkerülni. Hatvan felé. Damjanich a mostani Wéber-féle ház

34 előtt irányította a hadműveleteket. E szolnoki diadalmas csata után következtek a kápolnai és isaszegi győzelmek, melyeket Budavár bevétele követett." Hogyan és hol folyt le a szolnoki csata? Végigolvastuk az egykori leírásokat és most a különböző foglalkozású és korú szemtanúk leírásaiból próbáljuk meghatározni, hogy városunk mai területét, utcáit és tereit figyelembe véve, hol és hogyan folyt le a szolnoki csata? A városba jövő idegen - de még a szolnokiak is - a Zagyva folyó hídjáról jól látható Damjanich-szobrot szemlélvén, biztosra veszik, hogy a Vár területén folyt le az ütközet. Itt meg kell jegyeznünk, hogy Damjanich lovasszobra azért került a Várba. a Művésztelepre, mert 1912-ben az emlékmű felállításakor ez volt Szolnok egyetlen szép parkja. Ismernünk kell Szolnok száz év előtti fekvését, kiterjedését, hogy helyes képet alkothassunk magunknak a csata lefolyásáról. Tisza-szabályozás még nem volt, így az út Törökszentmiklósról Szolnok felé a folyó déli nagy kanyarulatát követte Pusztatenyőn és Szandán keresztül. A fából készült Tisza-híd déli végénél erős hídfőállást építettek a császáriak. Erődítések voltak még" a Várban a Várplébánia mellett, úgyszintén a Tisza Szálló környékén. Ehhez tudnunk kell azt, hogy a régi várnak már csak nyomai voltak, de azok is a K-i oldalon, a Zagyván a Várba vezető híd fel volt égetve. A Tisza partján a park helyén nagy sóraktárak voltak. Nagyobb épület csak a rendház és a vele egybeépült templom. Mellette állt még az 1844-ben épült egyemeletes algimnázium épülete. A város akkori sűrűn lakott területét meghatározhatjuk a Tisza és a Zagyva folyó, Ady Endre utca - Gólya kocsma és a Büge (ma Meder utca) által bezárt négyszöggel. Ettől É-ra, ül. Ny-ra nagy szérűskertek voltak kevés házzal. Az 1847-ben épült vasút Abony felől jutott a városba. A ma is meglévő „indóház" (vasútállomás) a Tisza partján volt. (Azt a részt ma is Ószolnoki pályaudvarnak nevezik.) Ettől D-re, a Dohánybeváltó alatt volt a Szt. János-kápolna (a Tisza kanyarulata alámosta, és az 1879-es nagy árvíz végleg eltüntette nyomait.) A hideg, fagyos időt, a megáradt vizet kell még megemlítenünk, és akkor tisztán áll előttünk, hogy milyen körülmények között folyt a szolnoki csata. 1849. március első napjaiban a császári csapatok Karger vezényletével Szolnokot megszállva tartották. Abonyban pedig az Ottinger dandár szállásolt. A magyar csapatok Törökszentmiklóson voltak táborban. A magyar lakosság mindig hírt adott az osztrák csapatok helyzetéről és így Szolnok erődítéséről is. A már említett védelmi berendezéseken kívül megemlítjük a Szt. János kápolna környékén beásott 18 és 12 fontos ütegeket, lőirannyal Szanda felé. A helyzet ismeretében érthető Damjanich terve, amely szerint Vécsey Szanda felől színlelt támadással magára vonja a védők figyelmét, s ez alatt Damjanich 34 A Kossuth L. u. 9. sz. alatti halászcsárda épülete előtt. 306