Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

első felelős minisztériumhoz intézett üdvözlő iratot: „Tisztelt Nemzeti Kormány! Napok ezrei tűntek le az örök enyészetbe, századokon át eredménytelenül; a középkori földrendszer s keleti hadözön véres hulláma által az emberi méltóság teréről leszorított magyar nép oly kínos állapotra jutott, hogy az egyedüli édes hon a dinasztia érdemei mellett gyermekeinek patakokba ontott hű vére alacsony zsolddal megtéríttetnek, a haza oltárára tett verítékes fillérei megvetett szolga adónak tekintetnek... Míg végre a hontalanság annyi kínos fájdalma közt lefolyt sorvasztó napok után az örök igazság érzetétől hevült nemeslelkű hazafiaknak az isteni gondviselés és az európai események közrehatásával sikerült küzdelmeiket fényes diadalra, az emberi méltóság diadalára felvergődtetni. Megadatott a képviselet s ezzel a szolgaság szégyenbélyegével meggyalázott milliók az emberek soraiba vétettek fel..."

5 A Pesti Bizottmány elnökének március 15-ét megörökítendő emlék céljára „...a városi közpénztárbul 20 ezüst frt-ot írnak alá, s kiosztják az egyesek közti aláírásra" a gyűjtőíveket. 1848. május 4-én a megyegyűlésről visszatérő kiküldöttek „...örvendetes hírt hoztak, nevezetesen, hogy sikerült kieszközölni, hogy Szolnok városa az egyik választókerület székhelye lett." Szolnokon is megalakul a nemzeti őrsereg. Május 27-én már kész az őrseregösszeírás, és elrendelik az őrsereg mielőbbi felesketését és rendbeszedését. 1848. június 12-én: ,,A nemzeti őrsereg fegyverrel elláttatott... A hadügyminisztériumi tanácstul 100 db szuronyos lőfegyverek és szükséges töltések kérettessenek; úgy 100 db kaszáknak a lőkupakoknak közköltségen leendő beszedése és hazahozatalára Kindlovits János és Graefl József urak megbízattak; meghagyatván egyszersmind a főbíró úrnak, hogy a hozandó kaszák fegyverré alakítását, fölszerelését, úgy néhány lándzsáknak kovácsoltatását közköltségen eszközöljék." Hogy milyen lelkesedéssel sietnek a haza védelmére, azt a sorozás elrendelésekor láthatjuk. A megyei bizottság végzését tudomásul veszi Szolnok városa, de a „jelenvoltak által közlelkesedéssel fogadott felhívás folytán a városunkból szükséges fegyveres erőnek hová előbbi önkéntes ajánlkozókbul leendő kiállításának is nyittatván alkalom, azonnal ötvenketten... önként ajánlkozának; bár némelyek a sor szerinti felkelést, mely szerint a teher annak idején mindenkit egyaránt fogna érni. igazságosabbnak tartották, a többség az önkéntes vállalkozást, a kezdet jó sikerénél fogva, folytatni határozta; szükség esetén a sor szerinti kiállás, vagy sorshúzás úgyis fennmaradván."

6 1848. szeptember 27-én: „...kerületi szolgabíró, Halasy Kázmér, teljes hatalmú Kormánybiztos Úrnak, Kossuth Lajosnak levelét elolvastatván, az abban elrendelt népfelkelésnek 3 nap alatt eszközlendő kiállítása eránt értekezés tétetett... a férfiak általános összeírása... elrendeltetik."

7 Érdemes egy kicsit Kossuth Lajos Szolnok városával való kapcsolatáról elgondolkozni. Ha a figyelmes szemlélő végigjárja az Alföldet, és látja Cegléd, Nag} kőrös. Kecskemét, Szeged, Debrecen, vagy megyénkben Karcag, Törökszentmiklós, meg Tiszaföldvár és a többi város vagy község Kossuth-szobrait, Szolnokra érkezvén Kossuth-emléknek nyomára sem bukkan. Mi lehet ennek az oka? Talán elkerülte volna Kossuth ezt a helyet, amikor végigjárta az Alföldet, hogy szavával lángra gyújtsa, és a haza védelmére fegyverbe szólítsa a népet? Ennek cáfolatára elegendő közölni Kossuth levelét, amelyet 1848. szeptember 26-án Szolnokról ír: 5 OL: Miniszterelnökség és Honv. Biz. 98/1848. sz. 6 Szolnok mezőváros jegyzőkönyve, 1848. 4. füzet. 7 Uo. 285