Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

Nemzeti függetlenségünk kivívásának eseményei és az 1848/49-es szabadságharc története jól ismert. Lángszavú vezetőjének, Kossuth Lajosnak emléke bemie ég minden magyar szívében. Egyéniségének varázsa maga mellé állította a szabadságszerető ifjakat és öregeket is, akik mindenüket készek voltak feláldozni a haza védelmében. Ezért „nemcsak a legnagyobbakat ünnepeljük, hanem segítőjüket is, akik minden gyengeségükkel egyetemben nagyok voltak a helytállásban és hazaszeretetben. ...Damjanichot, Klapkát, Nagysándort, mindazokat, akiknek neve be van írva a magyar történelembe és azokat, akiknek nevét nem jegyezték fel: a nép fiait, parasztokat, iparosokat, polgárokat, értelmiségieket, akiknek szerény munkája tartja fenn az országot békében és névtelen halála a veszély órájában."

2 Ez a célkitűzés vezet bennünket, amikor nemcsak a szabadság kivívásának történetét ismertetjük, hanem azt is, miként jutott a márciusi napok híre a vidék tudomására, és hogyan fogadta a nép. Az 1847. szeptember l-jén megnyílt pest-szolnoki vasútvonalon naponként járt a vonat. így a szolnoki vasutasok és utasok a legfrissebb pesti események hírét még aznap Szolnokra hozták. Nyissuk fel Szolnok város egykori jegyzőkönyveit, lapozzuk végig Somogyi Ignác Szolnok történetéről szóló kéziratos munkáját,

3 olvassuk el az egykori naplókat, feljegyzéseket, újságokat, megcsapja arcunkat a szabadság lehelete. Belecsöppenünk Szolnok százhuszonöt év előtti életébe, és velük együtt éljük át a nagy eseményeket. 1848. március 22.: ,,Az előbbi évek sok és nagy csapása növelték népünkben is az elégedetlenséget, s csak egy szikra kellett még hozzá, mely a lángoló érzelmeket lángragyújtja. Megkezdődött jogaink és igazságaink érdekében... függetlenségi harcunk. S nem sok kellett Szolnok városának sem a biztatásból, hogy tényleges részt vegyen a mozgalomban, melyben később a dicsőségnek bár véres, de annál magasztosabb útján tiszteletre és örök emlékezetre méltó nevet vívott ki magának..." Az újonnan alakult felelős minisztérium a Nemzetőrség összeírását és a nemzeti őrsereg felállítását rendeli el az 1. sz. miniszterelnöki körlevélben. 1848. március 24.: „Főbírói elnöklet alatt szabad ég alatt, az udvaron népgyűlés tartatván, mikép a legközelebbi események (tudniillik: a pesti forradalom kiütése) híre a lakosok közt balmagyarázatokat, s feszültségeket idézzen elő, szükséges, hogy azok eránt a kellő rend és béke fenntartása tekintetéből felvilágosíttassék: az összesereglett lakosoknak a fővárosi események békés és főleg reájok áldást hozó eránya felvilágosítása szükségesnek találtatván, Halasy Kázmér polgártársunk az előterjesztésre felkéretett, ki is népszerű szavakkal értésül adta az egybegyűlt közönségnek, hogy a pesti mozgalom idáig azt eredményezte, hogy szabaddá tétetvén a föld, szabad lesz az a nép is, amely azt műveli. S leromboltattak a válaszfalak, melyek a magyar nemzeti egység valósulását, s ezáltal a mindnyájunkat forrón szeretett haza felvirágozását annyi századokon át lehetetlenné tették; ezek folytán előterjesztette, hogy a nagyszerű, békés átalakulás befejezésére, s azon roppant teendők eszközlésére, amelyeket az újonnan alakult, felelős magyar kormánytól hazafiúi bizalommal várunk, a jó rend és nyugalmas állapot fenntartása múlhatatlanul megkívántatik, annálfogva a hírlapokba közzétett 1. sz. miniszterelnöki körlevél értelmében minden egyes szabad polgár a csend érdekében való közremunkálkodásra felszólíttatott és egy ideiglenes küldöttséget nevezni indítványozott, mely ezen község rokonszenvét a középpontnak megvigye, az új felelős kormány eránt való bizalmunkat kifejezze, s arról, hogy a 2 Révai József: 48 útján. 56. 3 Somogyi Ignác dr. főgimnáziumi tanár a múlt század végén, 3 kötetes kéziratos munkájában foglalkozott Szolnok történetével. Az értékes mű évtizedekig hevert és kinyomtatására senki sem gondolt. A II. világháború pusztításai során megsemmisült belőle a két értékesebb kötet. A megmaradt 2. kötet - amelybe a Városi Tanács jegyzőkönyveit kivonatolta - megvan a szolnoki múzeum adattárában. 283