Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

kívülről egyaránt U alakban a bronz szájrész merevíti. Szájátmérő: 7,3 cm. a stilizált lábak hossza: 4,8 cm (5. kép rekonstrukciója; 11. kép 5.) A rhyton törzséhez tartozik két darab ívelt keresztmetszetű, szegecselhető. stilizált, körökkel áttört pánt töredéke, valószínűleg a felfüggesztés céljára. H: 5.7 és 5,1 cm. sz: 3,3 és 2,7 cm (5. kép rekonstrukciója; 11. kép 5.) A rhyton bronzai egymáshoz tartozóságának felismerését megkönnyítette az. hogy egy urnában kerültek elő. A szájnyílást díszítő, szájrész lábain levő szegecsek mérete azt mutatta, hogy vékony, szilárd anyaghoz voltak szegecselve. Az egyes részek kör alakja csőszerű kürtre utal. A szájrész stilizált, áttört díszei, ívelt vonalai és a taraj áttört, ívelt motívuma is az összetartozás mellett szólnak. Az egyes részek arányosításából rekonstruálni lehetett nemcsak a rhyton hosszát (42 cm), hanem azt is, hogy a bronzok egy szarukültre voltak erősítve. Ezt igazolja az is, hogy a szaru elvékonyodó, tömör részénél levő sárkányfej égett és deformálódott legjobban. A szájrész pedig - ahol a jól égő szaru a legvékonyabb - csaknem teljesen sértetlen maradt. A rhyton fejének és szájrészének megoldása függesztést nem tesz lehetővé. így kézenfekvőnek látszik az ívelt, áttört, stilizált, szögecselhető lemezeknek a felhasználása az ivókürt felfüggesztésére, s egyben az ivókürt közepének díszítését is szolgálta. Az ivókürt középső részén két függesztő pánt lehetett. Ezt bizonyítja az. hogy a pántok töredékei nem látszanak egybetartozónak, valamint az, hogy sem a sárkányfejnél, sem a szájrésznél nem találjuk a felfüggesztés másik helyét. Ezzel egybehangzóak a két, az ivókürtök közepén elhelyezett felfüggesztési ponttal rendelkező analógiák. Kézenfekvőnek látszik az a feltevés is, hogy a bronzveretekkel díszített rhyton szabadon maradt szarufelületét karcolt, vagy más minta borította. Ezt azonban a szám teljes elégése következtében nem bizonyíthatjuk. A fantasztikus állatfejes rhyton égéstől megmaradt részletei így is egyedülálló lelet nemcsak a jászberény-cserőhalmi kelta temetőben, hanem a kelta emlékanyagban is. 3. Kés, egyenes hátú, széles, hegyes vaspenge két darabra töne. Az ívelten lehajló nyélrésze díszes gömböcskékből és karikából áll. Mindkét lapját stilizált halhólyagos minta díszíti. Az égetés, illetve a korrózió a díszítés egy részét megsemmisítette, de a megmaradt részekből arra következtethetünk, hogy az egész felület mindkét oldalon díszített volt. H: 17,8 cm, sz: 5,1 cm (1. kép 8; 11. kép 2). 4. Külsőhúros, nagy bronzfibula töredéke, hátán két félgömb alakú csésze. közöttük egy díszített hengeres csomóval, közepén nyeregszerű beívelődéssel. A töredék hossza: 7 cm, sz: 3,3 cm (1. kép 9; 11. kép 3). 5. Külsőhúros, nagy bronzfibula, a hátán levő két, félgömb alakú csészét középen egy díszített, gömbölyded nagy csomó és két szélén egy-egy kisebb díszes gomb fogja közre. H: 13,7 cm, és a rekonstruált szélessége: 3,8 cm (1. kép 11; 11. kép 1). 6. Karperec, kerek zárt karika, testén négyszögletes metszetű megvastagodások és gömbölyded dudorok váltakoznak. Á: 9,5 cm (1. kép 10; 11. kép 4). 7-9. Ismeretlen rendeltetésű, kónikusan átfúrt vaskorongok. Á: 3,5-3,9 cm, v: 1-1,4 cm (1. kép 12-14: 11. kép 6-8). 10. Fenőkö, szürke színű, finom szemcsés homokkőből, téglalap átmetszeni H: 12,3, sz: 4.4, v: 1,7 cm. 11. Vastöredékek, szögletes átmetszetű karika részei igen rossz megtartásban. 18. sír. A sírgödör körvonala nem volt megállapítható. M: 80 cm. 1. Urna, foltos szürke, korongolt, gömbölyded hasú magas, szűkülő nyakkal lágy profilú pereme hiányzik, alján omphalos. Oldalán körbefutó, vízszintesen 25