Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

hogy az őrlési képesség az őrlőszerkezet kiegészítésével teljesen kihasználható legyen." Ehhez igazították ez alaptőkét is 800.000- Ft-ra, amelyet 1000 db 200Ft-os részvény kibocsátásával kezdtek összehozni, ennek 3/4 részét a Hitelbank kötötte le. Milyen szempontokat rögzített az alapító tervezet? A helyi lapok természetesen részletesen foglalkoztak e tárggyal, érdemes hát néhány fontos tényezőt kiemelni. „Nagyfontosságú a vállalat létesítése mindenesetre elsősorban Szolnok városra nézve, de bizonyára érezni fogja jótékony hatását egész Jász-Nagykun-Szolnokmegye, sőt ennek határain túl terjedő nagy vidék is -, olvasható a Jász-NagykunSzolnokmegyei Lapok 1891. május 31-i számában - ...a feldolgozandó búzaszükséglet oly arányú bevásárlást fog kívánni, amelynek hatása távoli környéken is érezhető, a termelő gazda előnyére érezhető leend. Az eladásnál elérhető előnyön kívül nem kis haszonul kínálkozik a gazdaközönségre nézve az sem, hogy a búzatermény egészen nem hagyja el a vidéket, de a korpa s a feldolgozásnál elérendő más hulladék, és melléktermék itt marad, az állatok tartására vagy hizlalására helybea olcsóbban és könnyebben lesz beszerezhető. A vállalat ipari része szintén jó eredménnyel kecsegtet. A Tisza vizénél kedvezőbb víz nagy gyártelep gépeinek táplálására nem létezik. A szolnoki nép jelentékeny része már megszokta a gyárszerű munkát, ügyes és kitartó munkásnak bizonyult... A malom kereskedelmi s ezzel szorosan összefüggő szállítási viszonyai kiválóan előnyöseknek mondhatók. Szolnok ma is egyike a monarchiában a legnagyobb forgalmú vasúti gócpontoknak. A vasútállomásnak első rendű rendező állomássá s ezzel összefüggő nagymérvű kibővítésén most dolgozik a kir. államvasutak igazga50. kép. Fényes Adolf: Templomtér című festménye 1906 körül, a ferences templommal és a régi gimnáziummal 255