Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

ösmertek meg, mint amilyenek a Bach által nyakukra ültetett cseh-morva-osztrák hivatalnokok és zsandárok voltak." Művészettörténeti jelentőségük mellett várostörténeti értékük sem mellőzhető, hiszen realisztikus ábrázolásmódjuk nemcsak a szolnoki piac színes, forgatagos életének megörökítésére volt alkalmas, hanem a népélet valósághű ábrázolásán kívül a település képét is rögzítették olyan időszakban, amikor fotográfus még csak elvétve járt e tájoa Nem lehet feladata ennek a tanulmánynak, hogy az itt járt festők városképi jelentőségű műveit elétárja, hiszen csak Pettenkofentől 200 képnél többet ismerünk, nagy részét ugyan reprodukciókból, hiszen a képek Európa és a világ múzeumaiba, gyűjteményeibe sodródtak szét. Erre máshelyütt találunk alkalmat. Inkább példaként mutatunk be egy-egy eredeti festményt. A „Szolnoki szárazmalom" Heinrich Lang műve 1861-ből (29. kép). Eredetije a Damjanich Múzeum gyűjteményében.

147 A fára festett olajkép jobb alsó sarkában „Szolnok VIII/861" olvasható. A kép hátoldalán van a művész neve felírva, az 1913-as jubileumi kiállításon Heinrich Lang műveként szerepelt. Szemléltetően mutat be egy szárazmalmot, amilyet a 8. sz. metszeten is láttunk. A kör alakú erős faalkotmány alján a lóvontatású hatalmas fogaskerék, mely áttételekkel forgatja a malomköveket. A kúp alakú tetőzet náddal fedett. Mögötte nádtetős parasztházak szabadkéményes tűzhelyei falusi környezetre utalnak. A 30. kép a szolnoki piacot hozza elénk. Johann Gaulbert Raffalt alkotása. 148 A kép középterében a fehérre festett Szentháromság szobor, amely eredetileg a főtér középtengelyében állt. 1821-ben emelték késő barokk stílusban, az oszlop tetején kisméretű Szt. Háromság csoport, a talapzaton Szt. Péter, Szt. Pál, Szt. Ferenc és Szt. Antal szobraival. Az előtérben zsindelytetős házak, üzletek, fedett szamaras kordé. piaci sátrak, emberek. A 31. képünkön már nem egyházi témájú szobrot láthatunk, hanem az 1849. márc. 5-i szolnoki csata emlékművét, amelyet 1869. márc. 5-én, a csata huszadik évfordulóján avattak. A Tisza-híd tengelyében a tér közepén elhelyezett oszlop tetején harci jelvények, 147 Dr. Elek István városi tisztiorvos ajándékozta a Damjanich Múzeumnak. 148 A festmény jobb alsó sarkában jelezve: „J. G. Raffalt", az Österreichische Galerie gyűjteményében. 31. kép. Az 1869-ban emelt Szolnoki honvédemlék, a Tisza-híd előtti Szabadság tér közepén. A szobor Gerenday Antal alkotása, 1848-49 emlékét őrző feliratokkal. A háttérben a várba vezető híd bal oldalán az egykori Hajós kocsma, a tiszai fahajósok tanyája 232