Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

9. kép. Szolnok iparforgalmi foglalkoztatottságának területi elhelyezkedése és funkcionális vázlata a XVIII-XIX. század fordulóján a csatorna iránya Pesttől Üllőn, Pilisen át, majd Alberti és Irsa érintésével a ceglédi vásártérig, onnan Paládicson át Szolnokig, ahol nagyjából a régi Indóház és ar Tiszai pályaudvar területén át ért volna a Tiszához, „ahol a Holli-raktár volt".

59 Pesten és Szolnokon kikötőt is terveztek, amelyen egyszerre és egy időben 30 hajó tud ki- és berakodni. A kétágú villa alakú kikötőbe 10 m széles csatornán érkeznének a fahajók. A vízi úton szállítás jelentősen megkönnyítené a nagy mennyiségű só szállítását Szolnokról Pestig, olcsóbb is lenne a fuvarozásnál, de a tiszántúli gabona szállítása is jelentősen meggyorsulhatna és olcsóbb lenne. A fuvarozást az Alföldön igen megnehezítette az utak lehetetlen helyzete. Mai értelemben vett utakról akkor nem is beszélhettünk. Széchenyi 1831-ben így jellemzi a hazai útviszonyokat a Világ című művében: „Magyarországon úgy, mint valaha, tán a Paradicsomban, majdnem a természetre van bízva, ha fagy s az idő száraz, halad, halad az utas, ha enged a tavasz, rab." Az utak az időjárástól függően járhatók, vagy járhatatlanok. Különösen áll ez a szolnoki országútra Szolnok és Szanda között. Paget angol utazó, akinek Szolnokon tett nyári látogatása olyan kellemes élményt nyújtott, mint fentebb említettük, megemlékezik a szolnoki országútról is: „...ez az országút abban a hírben áll, hogy a legrosszabb országút Magyarországon. Hallottam egy ismerősömtől, hogy az illető 12 ökörtől vont könnyű kocsiban 16 óra alatt tett meg a sárban 10 mérföldnyi utat (kb. 16 km). Azt hozzák fel mentségül, hogy csak nagy távolságban található kő, de azt gondolom, hogy más országokban és itt is jobb törvények mellett a tokaji bazalt megtalálná útján a Tiszán lefelé. Azonban míg az útépítés egész terhe a szerencsétlen parasztokon nyugszik, a büszke nemességnek bele kell nyugodnia, hogy a sárba 59 Ua. 26, és a 27. oldalon a kikötő tervrajza „Hafen für Pest und Szolnok" felirattal. 191