Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

magyar holdakra átszámítva adta közre Botár Imre.

14 Egészítsük ezt ki a ma használatos hektár adataival. 1. Az első forduló (a szelei úttól a Zagyváig) 4 822 378 n-öl = 4018 m. hold, 1 734 ha 2. A második forduló (a szelei úttól Paládits felé) 4 863 411 n-öl = 4052 m. hold, 1 749 ha 3. A Döghát nevű rét (hozzá f. darabok) 589 033 n-öl = 490 m. hold, 211,5 ha 4. Kenderföldek a Paládics mellett 262 591 n-öl = 218 m. hold, 94 ha 5. Kenderföldek a Szelei út mellett 147 120 n-öl = 122 m. hold, 52.6 ha 6. Malomszögi legelő 1 825 177 n-öl = 1540 m. hold, 6647 ha 7. Legelő Paládics mellett 533 816 n-öl = 444 m. hold, 192 ha 8. Libalegelő és vásártér 185 877 n-öl = 154 m. hold. 66,5 ha 9. A város belterülete (gazdasági kertekkel) 667 718 n-öl = 556 m. hold, 240,5 ha 10. A tutajok őrzésére és eladására szánt hely 247 617 n-öl = 206 m. hold, 89 ha 11. A vár egészen a Zagyva-partig 25 491 n-öl = 21 m. hold, 9 ha 12. A szelei út a rékasi határtól o városig 52 044 n-öl = 43 m. hold. 18.5 ha Összes terület 14 222 273 n-öl = 11 864 m. hold. 5 120 ha A térkép jól mutatja, hogy a szántóföldnek használt két fordulót sem lehetett teljes egészében mezőgazdasági hasznosításra fordítani, hiszen az 1. fordulónál belvizek borítottak 391 holdat, áradáskor víz borított még 357 holdat, s az átvezető utak is igénybe vettek 63 holdat, mindösszesen 811 m. holdat, ami azt jelenti, hogy árvizes években az 1. fordulónál csak 3207 m. hold, azaz 1384 ha volt használható mezőgazdasági termelésre. A 2. fordulóból árvizes években - a fenti számítás szerint - 3257 m. holdon, azaz 1406 hektáron termelhettek. A fentiek azt mutatják, hogy a gabonatermesztésre használható szántóföld nem volt elegendő, és árvizes években még rosszabb volt a helyzet. A legelők területe sem volt elégséges az állatállomány számára, ezért a környező nagybirtokokból, pusztákból és kamarai birtokokból kellert rendszeresen béreim nagyobb területeket (Alcsi, Szent Iván, Szanda síb.). A mezőgazdasági hasznosításra rendelkezésre álló határ szűk volta kényszerítene a lakosságot, illetve annak jó részét arra, hogy a Tiszapart mentén elhelyezkedő sóraktárakban, a szálvontatásnál, illetve fafeldolgozásnál keressen munkalehetőséget. Éppen ezért nézzük meg, mi olvasható le a térképről e vonatkozásban. A város belterülete - beleértve a szérűskerteket is - 783 m. hold, azaz 338 hektár. A belterület határvonala megegyezik a 3. képen bemutatott térképen látható szérűskertek külső vonalával. Mai térképre vetítve így rögzíthetjük: a Zagyva jobb partjáról indul, a Zagyva vasúti hídtól kissé délebbre nyugatra fordul, a Csokonai. Thököly és a Dr. Elek István utcán át a főútra ér. Innen a József A. és a Hunyadi 14 Botár Imre i. m. 60. 171