Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)
34. kép. Pauszmásolat a várfalak profiljának méreteivel, rongált állapotban és javítás után. Készült a Szolnok várát ábrázoló 1753-as térképről bástyához. Az 5. szám: Az 1753-ban újonnan készített falerősítés és földmunka. N £ . 6: A Tisza folyón vert híd. A várban lévő mind a 15 épület - a rajz szerint - sátortetővel van ellátva, és a 16. építmény, a kaputorony tetőzete négyzetes gúlaalakú lehetett. Az 1753-as vártérkép különleges értéke, hogy nemcsak az alaprajzi adatai mérhetők, mivel külön lépték szolgál a váralaprajzhoz [„Scalla zu den Grund und Vestungs Plann"], bécsi ölekből átszámítva M= 1:2000, hanem a profilban ábrázolt részletek más méretarány szerint kicsinyítettek, mint az a 34. képen bemutatott részletrajzunkon is látható. A profil léptéke= 1:820. A profiírajzok a Tisza áradásától megrongált várfalak helyreállítási munkálatait érzékeltetik, mint az a feliratokból kiolvasható. „Profil wie der Wall So Wohl durch das grosse Wasser der Theiss als Sadwa Ruinirt ist", A' várfal profilja, amelyet a Tisza és Zagyva áradása megrongált.] Az alsó rajzon már a kijavított várfal metszete látható, az eléje telepített védő fasorral és hullámtörő gáttal. A szöveg szerint 1753. május 25-től szeptember 29-ig elkészült a tervezett munka. A szolnoki vár falának és a Tisza folyónak két metszetét elemezve, két fontos kérdésre kapunk választ: 1. A várfal alakja és méretei pontosan leolvashatók róluk. Ez inkább a történészt érdekli. Feltűnő - a mai helyzettel összehasonlítva - hogy a várfal lábait közvetlenül a Tisza folyó hullámai nyaldosták, ma pedig az árvédelmi fal és a Tisza között 15-20 m távolság vaa A 20-as években még a hajóvontató lovak végig tudtak menni a fal alatti magasparton. Ebből arra következtethetünk, hogy az egykori várfal külső nyomvonala a magaspart és a Tisza érintkezésénél húzódhatott, vagyis a várfal alapjai a mai árvédelmi fal és a Tisza között voltak. Tehát - ahol ép jelenleg is a magaspart -, azon a területen. Ez különben a telekfelhasználásból is következik, mert azok az árvédelmi falig érnek, így a várfal belső vonalát is meghatározzák. Milyen magas lehetett a várfal külső magassága? Ha az akkor mért legnagyobb árvízhez hasonlítjuk, afölé 7-8 m-re emelkedett. De az árvíz magassága a Tisza-szabályozás előtt általában alacsonyabb volt, mivel a vizek jobban szétterültek az Alföldön, így a mai legmagasabb árvízszinthez nem könnyű hasonlítani. Kínálkozik 147
