Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

32. kép. A szolnoki vár színes, kéziratos térképe 1753-ból a vár épületeinek részletes feltüntetésével. Joseph Kiemel hadmérnök munkája. - A fölötte lévő rajzok az árvíz által megrongált várfal profiját ábrázolják [gótikus építésre utal] hossza 1,5 öl. Méterre átszámítva 11-12 m hosszú és 6 méter széles gótikus templomot ábrázoltak az 1753-as térképen. S ezt bővítették a törökök egy 8x8 öl nagyságú, négyzet alaprajzú helyiséggel, amikor mecsetté átalakították. Ha ezt is méterre számítjuk át, kb. 16x16 m-es négyzet alakú épületet kapunk. Pontosak-e vajon ezek a méretek? - vetődhet fel a kérdés, amikor a fenti következtetéseket olvassák. A felelet: igen! S mivel bizonyítjuk? 1973 nyarán egy rövidebb ásatást folytattunk a vízikapu környékén, a térképen megjelölt helyen. S amikor a felső humuszréteget letolattuk egy kisebb földgyaluval, rábukkantunk a mecset nyugati részének alapárkaira, amely ugyancsak 16 méteres mért adatot nyújtott. A mecset nyugati oldalához építve megtaláltuk egy minaret - fagerenda alapra rakott, terméskövekből mésszel összecementálódott - alapzatát is.

105 Az ásatás továbbfolytatását nemcsak az anyagiak akadályozták, hanem az is, hogy a dzsámi K-i része és a középkori templom alapfalai a várplébánia kőkerítésén belül húzódnak, amelyet jóval vastagabb humuszréteg borít, s a plébánia épülete is akadályozta a feltárási munkát. Ha a mecset rajzát jobban megnézzük, sátortetős megoldást jelöl. Márpedig a dzsámikat kupola szokta borítani. Sokáig nekem magamnak is rejtélynek tűnt, míg kezembe nem került az előzőekben már ismertetett irat 1696-ból, amelyben a szolnoki várparancsnok javaslatára a templom tetejét borító nagy mennyiségű ólom 105 Az 1973. évi feltárást, a szerző vezetésével, Csányi Marietta és Raczky Pál, a Damjanich Múzeum muzeológusai végezték. Az anyagi támogatást a Városi Tanács bocsátotta rendelkezésre. Az ásatás részletei és a feltáró munka szerepel abban az egyórás filmben, amelyet Gaál István filmrendező készített 1973-1975-ben „Képek egy város életéből" címmel Szolnok város történetéről és jelenéről. 145