Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)
28. kép. Lehnhardt Szolnokot ábrázoló rézmetszete céhlevélről. Készült 1824-27 között. A kép közepén lévő sóházak még a XVIII. század közepéről valók 1799-et tartják a keletkezés évének, de - az alábbiakból kitűnően - 82 évvel korábban épült, ha akkor egyszerűbb formában is. Ez a dátum pedig azt is jelenti, hogy jelenleg, a vasútállomástól nyugatra lévő, Partos kápolna Szolnok legrégibb műemléke, ha 1799-ben át is építették. De lássuk a bizonyítékot: „...Extra Oppidum in Colliculo occidentem versus situm B. V. visitantis, impensis. Cuiusdem Pii Germani Kilian nomine erectum. unica arula instructum de licencia Illustrissimi Episcopi Gulielmi de Lesla 12 a 8 bris 1717 Pestini signata..." (30. kép). 103 Magyar szövege rövidítve: A városon kívül fekvő halmon a Szűz Mária látogatásának tiszteletére (népi nevén Sarlós Boldogasszony) szentelt kápolnát egy Kilian nevű kegyes német emelte. 1717. okt. 12-én kelt püspöki engedéllyel. Ha a ma műemléknek számító barokk épületek építési adataiból néhány új 29. kép. Vérségi János, „szolnoki lakos" 30. kép. A várostól nyugatra egy kis a városháza közelében, 1749-ben dombon álló ,,Partos kápolna" eredete Szt. Rókus tiszteletére kápolnát épít 1717-re megy vissza 103 Ua. 13. 143
