Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

4. kép. A szolnoki vár alaprajza az 1687-es hadjáratról készült rézkarc-sorozatból (részlet), olasz nyelvű jelmagyarázattal: A: A szolnoki vár; B: A mecset; C: A fegyvertár és a raktár védelmére készült sánc; D: Egy régi sánc a törökök által emelve; E: Kiegészítő védőművek, hasonlók ahhoz a körülsáncoláshoz, amilyenek Merczy generális ottlétekor készültek először, és csak később sikerült a kamarának különleges kedvezményekkel a lakosságot letelepíteni, hiszen „az egész Szolnok megye az ellenség akadályoztatása folytán teljesen üres maradt." Botár Imre tanulmányából 19 ismerjük azt az összeírást is, amelyet Heves és Külső-Szolnok vármegye készíttetett 1696-ban abból a célból, hogy a kivetendő hadiadót arányosabban tudják szétosztani.

20 A latin nyelven készült összeírásból kitűnik, hogy „...Ezt a várost mindkét nemzethez tartozó őrkatonák lakják (Hocce oppidum incolunt praesidiarii utriusque nationis), mégpedig a törököktől hátrahagyott házakban laknak. Összeírni nem hagyták magukat; azt mondták a magyar katonák kapitányukkal együtt, hogy a haditanács tudta nélkül nem hagyják magukat összeírni", [ami azt jelentette, hogy adót nem akarnak fizetni]. Az összeírok azért akarták őket is felvenni, mert - mint írják - „a katonák a város földjét használják, szántják-vetik; ellenben a katonák álláspontja az volt, hogy ők zsoldot nem kapnak, s nem saját, hanem császári házakban laknak. Található itt - mint jelentették - 300 katona." Szolnok városban, a budai kamara megbízásából, Tassy Ferenc harmincados „nemcsak a vámokat kezelte, hanem a katonai és kincstári hatóságoknak mindenféle megkereséseit elintézte, az építkezéshez az anyagokat beszerezte, az iparosokat fizette, ez időben a sószállításokat is ő intézte, miután a külön sóhivatalt csak később állították fel."

21 Botár Imre szerint Szolnok városnak „a kincstár volt a földesura, s 19 Botár Imre: Szolnok települési, népesedési és gazdasági viszonyai a XVIII. században. Szolnok. 1941. 19. 20 Ua., 20. 21 Botár Imre: i. m. 17. és 45. 108