Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

2. kép. A szolnoki vár, előtérben harci jelenettel, Burckhard von Birckenstein hadmérnök Bécsben, 1686-ban megjelent munkájából mert innen egész Erdélyig, Lengyelországig, a legnagyobb felügyeletet és védelmet lehetne gyakorolni..."

10 1550. szeptember 10-én Salm Miklós és Báthori András nagyobb sereggel megszállja Szolnok környékét, és nekikezdenek a vár építésének. A legegyszerűbb és leggyorsabb módját választják a várépítésnek. Mivel követ csak nagy fáradsággal és sok idő alatt lehet elegendő mennyiségben a messzi hegyekből szállítani, palánkvárat emelnek, amelyet minden oldalról víz vesz körül. A Tisza és a Zagyva torkolatától északra és nyugatra kb. 300-400 méterre a Zagyvát egy új ásott csatornával kötik össze a Tiszával. Mivel az új meder lényegében a régi palánkfal nyomvonala mentén húzódhatott, az újonnan épült vár területe nagyjából megegyezhetett az ispánsági földváréval. A kiemelt föld szolgált a palánkvár falainak és bástyáinak töltéséhez. Nagy iramban halad a munka, értesülünk Áldana Bernátnak, a szolnoki várból 1550. október 3-án írott leveléből: „...Mi már mintegy húsz napja elfoglaltuk Szolnok várának a helyét s megkezdtük magának a várnak az építését is, már nagyobb részt körül van árkolva; eddigelé azért nem építhettük jobban, minthogy a bástyákat szuvas deszkákkal, rőzsékkel és gallyakkal építettük. Amint azonban szálfákat és gerendákat hoznak, hisszük, hogy egy hónap alatt felépíthetjük és befejezhetjük..." A szuvas deszkák az új Zagyva-meder kijelölésekor, a várhoz közel eső, lebontott városi házakból származhattak. 10 Heves vm. latin nyelven ú! levele az OL Nádasdy-féle iratai közt. Magyar szövegét Illésy János közölte, Hadtörténeti Közlemények VI. évf. 2. sz. 11 Szendrei János: Szolnok eleste 1552-ben. Hadtörténeti Közlemények II. évf. 125-140. 104