Vadász István: A Közép-Tiszavidék kisvárosai a XIX–XX. században – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 54. (1995)

években a Közép-Tiszavidéken (temetkezési vállalkozó, bádogos, cukrász, építési vállalkozó, kalapos, kádár, kéményseprő, köteles, nyomdász, órás-ékszerész, pék, szitás, sírköves, szíjgyártó, szobafestő). Általában a kapcsolatteremtés sokfélesége jellemezte a településeket: egy-egy falu 5—12-féle iparág szolgáltatásai révén kötődött a KözépTiszavidék szolgáltatási centrumaihoz. A településekből kiinduló kapcsolatok számát nyilvánvalóan nagyban befolyásolta a helyben tapasztalható ellátottság, illetve ellátatlanság, továbbá a felkeresendő központ távolsága is. A korábbiak ismeretében nem meglepő, hogy az 1930-as években Heves (11 falu), Tiszafiired és Mezőcsát (10-10 falu) szolgáltatási vonzáskörzete a legnagyobb kiterjedésű (13. ábra). Egyik járásszékhely vonzáskörzete sem fedi le teljes mértékben a járás területét, hisz a Hevesi járás Tárna menti részét Jászárokszállás, a Mezőcsáti járás É-i részét pedig Ónod, Polgár és Miskolc szolgáltatási műhelyei vonzották erőteljesen. A Tiszafüredi járásban a Tisza jobb partján lévő települések lakóit pedig részben Poroszló és Tiszanána kisiparosai látták el szolgáltatásaikkal. Ugyanakkor Tiszafüred szolgáltatási funkciójának a hatása Dél-Borsodban (Négyes, Tiszavalk, Tiszabábolna) és Hajdú megyében (Egyek, Tiszacsege) túllépi a megyehatárokat. Kunhegyes és Polgár iparosainak szolgáltatásait 4—4, Abádszalók és Poroszló kisiparosainak munkáját pedig 1—1 település lakói vették igénybe rendszeresen az 1930-as években. Érdekes, hogy Kunmadaras szolgáltatást végző iparosai nem tudtak számottevő vonzást gyakorolni a környező településekre. Aránylag fejlett volt Tiszanána szolgáltatási funkciója, a település iparosai Sarud lakosságát is ellátták. Roppant tanulságos a kapcsolatteremtések számának alakulása is. Egyrészt a Közép-Tiszavidék zártságát jelzi, hogy a településekből kiinduló mintegy 466 kapcsolatféle 74,5%-a (347 kapcsolatféle) a Közép-Tiszavidék szolgáltatási központjai felé irányul. A kapcsolatteremtésnek tehát csak 1/4 része irányul más, a térségen kívül lévő központok felé. Másrészt jellemző, hogy a Közép-Tiszavidék központjainak vonzásterületén igen magas a szolgáltatási kapcsolatok átlagos értéke. A 8 központhoz vonzódó 41 település átlagosan 5,94 kapcsolatféle/település értékkel jellemezhető. A Kunhegyes körüli 4 település értéke a legmagasabb (7,25 kapcsolatféle/település), de az 98