Vadász István: A Közép-Tiszavidék kisvárosai a XIX–XX. században – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 54. (1995)

b) A termelési-ellátási kapcsolatok területi alakulása Ismeretes, hogy a termelési-feldolgozási jellegű kapcsolatoknak a korábbi időszakokban jóval nagyobb szerep jutott a vonzáskörzetek alakításában, mint napjainkban. Bizonyos tevékenységek egyenetlen területi elhelyezkedése (malmok, téglagyárak, szeszfőző üzemek, fűrésztelepek stb.) ugyanis meglehetősen rendszeres és intenzív településközi kapcsolatot eredményezett. Ezek nem tipikusan „központvidék" jellegű kapcsolatok. Tény viszont, hogy itt tömeges kapcsolatteremtésről van szó, mely olyan szerepkörhöz kötődik, mely elősegíti más városi alapfunkciók megtelepedését és megerősödését. Ennek a tényezőnek a vizsgálatát is nehezíti a publikált adatok hiánya. A malmok, szeszfőzdék, téglagyárak területi vonzásának feltárását ezért kérdőíves felmérés segítségével végeztem el. Előzetesen megállapítható, hogy a malmok, szeszfőzdék és téglagyárak térbeli elhelyezkedése és vonzása meglehetősen kusza településközi kapcsolat-rendszert eredményez a Közép-Tiszavidék vizsgált térségében. Ez összefüggésben áll az említett üzemek Közép-Tiszavidéken belüli számával is. Az 1920-as években ugyanis 28 nagyobb malom volt a térségben, fatelep 11, szeszfőzde pedig 20 helyen található. Ezen a vidéken mindössze 3 téglagyár volt (Tiszafüred, Kunhegyes, Kunmadaras). A vizsgált központok közül tehát csak Kunhegyes, Kunmadaras és Tiszafüred rendelkezett az üzemek teljes választékával. Dolgozatomnak nem célja az összes malom és egyéb üzem területi kapcsolatteremtésének feltárása, így most csak a 8 fontosabb központ vizsgálatára törekszem (9. ábra). Látható, hogy a 8 település malmai, más üzemei, telepei kiterjedt területi kapcsolattal rendelkeztek az 1920-as, 1930-as években. Mezőcsát és Heves vonzáskörzetéhez 7, Tiszafüredhez 8, Kunmadarashoz 4, Abádszalókhoz 3, Polgárhoz 2, Kunhegyeshez és Poroszlóhoz pedig mindössze 1—1 település tartozott. A kapcsolatteremtés intenzitása azonban Tiszafüred, Mezőcsát és Kunmadaras környékén igen magas. A három központhoz vonzódó 19 településen a kapcsolatteremtések átlagos száma meghaladja a 2,00 kapcsolatféle/település értékét, sőt Tiszafüred környékén még a 3,00 kapcsolatfajta/település mutatót is. Nagy kiterjedésű vonzásterülete ellenére igen alacsony mutatók jellemzik Heves kapcsolatteremtési értékeit (1,00 kapcsolatféle/település körüli érték). Poroszló csak 1—2 környező település számára jelentett vonzásközpontot, Polgár pedig óriási kiterjedésű határa mellett néhány környező falura is vonzást gyakorolt. Érdekes, hogy Tiszapalkonya fatelepe és nagy 89