Vadász István: A Közép-Tiszavidék kisvárosai a XIX–XX. században – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 54. (1995)

Nagykun-Szolnok, Borsod, Hajdú és Heves vármegyékben a XIX. század végére mintegy 280—300 kisipari szakmát jegyeztek fel, a leggyakrabban előforduló kovácstól a legritkább vésnökig. A KözépTiszavidék vizsgált településein mintegy 50—60-féle szakma képviselőit figyelhetjük meg. A szakmák előfordulás-gyakorisági értéke lehetővé teszi az egyes központok hierarchiaszintjének meghatározását is. Tehát minél ritkább egy-egy szakma az adott települések között, annál magasabb hierarchiaszintet képvisel. Ezen szakmát befogadó település így igen fontos szerepkörre tesz szert a szóban forgó műhely, illetve iparos jelenléte révén a XX. század elején, A XX. század elején a Közép-Tiszavidék településeit a kisipari szakmák száma szerint 4 csoportra osztottam. A legkisebb lélekszámú, rosszabbul ellátót települések 4—6 szakma képviselőit (kovács, ács, cipész, csizmadia, kerékgyártó, borbély) fogadták be. Ezek apróvagy kisfalu méretű települések. Ezt követte a 7—12 szakmát befogadó települések kategóriája. Itt már megtelepedett az előzőeken kívül legalább 1—1 asztalos, gépész, hentes, mészáros, kőműves, szabó. A 13—20 szakmát képviselő iparosoknak munkát és letelepedést biztosító települések már kisebb piaci központok, de mindenképpen népesebb helyek voltak. A Közép-Tiszavidék 8 központ jellegű településén 21—42-féle kisipari szakma képviselői telepedtek le. Polgáron, Kunmadarason, Poroszlón és Abádszalókon 21—28, Hevesen, Kunhegyesen és Mezőcsáton 35—38, Tiszafüreden pedig 42-féle szakma képviselői dolgoztak a kisiparban az 1910-es és az 1920-as években. A 42-féle szakma közül kiválasztottam azt a 19 mesterséget, melynek előfordulás-gyakorisági értéke magasabb hierarchiaszintre utal. Ezek olyan iparágak, amelyek egy járasszeklielyszintű településen a leggyakoribbak. Bizonyos szolgáltatásokkal kapcsolatos szakmák (pl. bádogos, köteles, pék, szíjgyártó, szobafestő) mindegyik központban megtalálhatók. Vannak viszont olyan szolgáltatási formák (pl. műbútorasztalos, mosó-vegytisztító, kútfúró, sírköves), speciális műhelyek (pl. mézeskalácsos, rostakészítő), amelyek csak néhány centrumra jellemzőek. Az egyes szakmák előfordulása alapján végzett pontozás során minden település az adott helyen megtalálható kisipari szolgálta77