Vadász István: A Közép-Tiszavidék kisvárosai a XIX–XX. században – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 54. (1995)

őrség, királyi járásbíróság, pénzügyőrség szakasz-, vagy őrsparancsnoksága). A vizsgált terület települései azonban 1876-ig 4 vármegye és egy kiváltságos kerület, 1876-tól pedig 5 vármegye (Borsod, Heves, Hajdú, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs) peremvidékéhez tartoztak. Heves vármegyében a Tiszafüredi járáshoz 10, a Hevesi járáshoz pedig 15 település tartozott. Borsod vármegye déli ïészén a Mezőcsáti járást 25 település alkotta. A járásszékhelyek földrajzi elhelyezkedése azonban nem minden település részére volt kedvező. A korabeli közlekedési lehetőségeket figyelembe véve megállapítható, hogy Heves elsősorban az Alsó-Tarna menti települések (Tarnaörs, Erk, Zaránk) Tiszafüred pedig a Tisza másik partján fekvő Tiszanána és Sarud számára, Mezőcsát viszont főleg a Polgártól É-ra fekvő Tiszagyulaháza, illetve a Sajó melléki települések (Tiszaszederkény, Sajóörös, Sajószöged, Nagy csecs, Muhi) számára volt távolabbi fekvésű. Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a Tiszai-felső járás székhelyének kijelölése körül hosszú ideig bizonytalanság uralkodott. Az 1860-as évek végén Tiszaabádon épült fel a járásbíróság, a járás székhelye azonban Kenderesen volt. Kunhegyes csak 1894 után lett járásszékhely. Járásához, a Tiszai-felső járáshoz 7 település tartozott. Szabolcs megyében a népes és nagyhatárú Polgár a Dadai-alsó, Hajdú vármegyében Tiszacsege és Egyek a központi, Dél-Borsodban Borsodivánka, Négyes, Tiszavalk, Egerlövő, Egerfarmos, Szentistván pedig a Mezőkövesdi járáshoz tartozott. A vizsgált központok zöme rövidesen a gazdasági életben is fontos tényezővé vált. 1890-ben Hevesen, Kunhegyesen, Kunmadarason, Tiszafüreden és Polgáron volt takarékpénztár. A térségben elsőként megalakuló hevesi takarékpénztárat 1870-ben 100 000 Korona alaptőkével hozták létre. Kunmadarason 1889-ben jött létre a „NagyKun-Madarasi Takarékpénztár Rt", melynek 75 000 Korona volt az alaptőkéje. A tiszapolgári takarékpénztár 1882-ben 25.000, a „Kunhegy esi Takarékpénztár Rt." 1884-ben 50 000, a „Tiszafüredi Takarékpénztár Rt." pedig 1888-ban szintén 50 000 Korona alaptőkével szerveződött meg (15. táblázat). 75