Vadász István: A Közép-Tiszavidék kisvárosai a XIX–XX. században – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 54. (1995)
az összes házasság 79,9%-át adja a tíz település (Tiszaszőlős, Tiszaderzs, Tiszaszentimre, Tiszafüred, Tiszaigar, Karcag, Kisújszállás, Kunhegyes, Nádudvar és Debrecen). Kunhegyes és Karcag értéke az i házasságkötést eléri, de Tiszaszőlős és Tiszaszentimre is közel áll ehhez. Polgár viszont alacsony értékekkel kötődik a környező településekhez. Még a leggyakoribb házassági kapcsolatot mutató települések értéke (Tiszapalkonya: 9, Egyek: 8, Szentistván: 6, Ároktő: 8) is alacsony. Összegzésül tehát elmondható, hogy a 7 vizsgált mezőváros központi szerepköre a XIX. század első felében főleg a céhes kézművesek és a kereskedők számszerű alakulása, illetve a népességkoncentráció tendenciájának elemzése alapján közelíthető meg. A céhes kézművesek és a céhek száma, jelentősége szerint Tiszafüred, Kunhegyes, Heves, Kunmadaras, illetve Mezőcsát emelkedik ki a környező települések közül. Feltűnő Polgár és Poroszló igen szerény kézműipari szerepköre, Tiszaabád és Tiszaszalok viszont nem is különbözik ezen a téren a Közép-Tiszavidék többi településétől. A meglévő adatok alapján elég jól megrajzolható Kunhegyes, Kunmadaras, Mezőcsát és főleg Tiszafüred körül az a tér, amely az egyes központok vonzásterületeként is felfogható. A kiválasztott központok kereskedelmi szerepköre a XIX. század elején még csali Tiszafüred esetében számottevő. A 7 mezőváros lakossága házassági kapcsolatainak elemzése viszont egyértelműen jelzi az egyes központok körül a legintenzívebb kapcsolatokkal jellemezhető vidéket. Vázlatosan meghatározható az egyes központokhoz kötődő települések köre is. Kitűnik, hogy a Nagykunság peremén Kunhegyes a szomszédos nagykun települések mellett (Kisújszállás, Karcag, Kunmadaras, Túrkeve) Kenderessel, de főleg Tiszaroffal, Tiszaburával és Tiszaabáddal, kisebb mértékben pedig Tiszabővel, Tiszaszalókkal, Tiszaderzzsel és Tiszaszentimrével tartott kapcsolatot. A szomszédos, népesebb, de Karcaghoz közelebb fekvő Kunmadaras kapcsolatai a nagykun mezővárosok mellett főleg Tiszaszentimre és Tiszaszőlős, továbbá kisebb mértékben Tiszaderzs és Tiszaigar, valamint Nádudvar felé irányulnak. Feltűnő, s egyben jellemző, hogy a szomszédos, de római katolikus lakosságú Tiszaörs és Nagyiván felé Kunmadarasnak a vizsgált területeken alig van kapcsolata ebben az időben. Figyelmet 11