Vadász István: A Közép-Tiszavidék kisvárosai a XIX–XX. században – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 54. (1995)

megyében a Fegyvernek—Tiszarojf—Abádszalók—Tiszaderzs vármegyei út Tiszaszőlősön át összeköttetést teremtett a Heves megyében fekvő Tiszafüreddel és környékével. Ezt az utat Abádszalókról kiindulva törvényhatósági műút kapcsolta a Kenderes—Kunhegyes—Tiszaszentimre úthoz. Kunhegyesnek Kunmadarason át Karcag felé is műúttal volt összeköttetése. Egyek—Tiszacsege Debrecen felé, Polgár viszont elsősorban a Hajdúság, valamint Nyíregyháza felé orientálódott a kiépített útvonalak révén. Roppant feltűnő, hogy a műúthálózat kiépítetlensége miatt több település csak földúton tudott érintkezni a külvilággal. Nem véletlen, hogy Nagyiván, Tiszadorogma, Tiszabábolna, Tiszavalk és Négyes elöljárói a műutak kiépítését jelölték meg a legfontosabb feladatként az 1920-as évek közepén. Azt is megállapíthatjuk, hogy a műutak nagyon mereven ragaszkodtak a közigazgatási határokhoz. A megyehatárokat csak a Heves—Jászapáti és a Tiszaszőlős—Tiszaderzs út lépte át. Figyelemre méltó, hogy vizsgált központjaink közül Hevesről 5, Tiszafüredről, Mezőcsátról és Kunhegyesről 4, Abádszalókról és Poroszlóról 3, Kunmadarasról és Polgárról pedig 2 irányban indultak ki a műutak 1925-ben A közúthálózat fejlesztése az 1930-as években igen ragy lendülettel folytatódott. Az 1940-es évek elejére a mai úthálózat nagy része elkészült. Az új útvonalak közül elsősorban a Tiszafüred—Debrecen, és a Polgár—Miskolc közötti állami műút (és a polgári Tiszahíd) építésének jelentőségét kell kiemelnünk. Az 1930-as években tehát az egyes központok felkeresése körülményesnek mondható. Ez különösen a vasútállomás nélküli, földúti összeköttetéssel rendelkező falvak lakosai számára jelentett nagy gondot. Az utak állapota is számottevő mértékben korlátozta a központ— vidék kapcsolatok alakulását. A Közép-Tiszavidéken egyes távoli települések számára különösen nagy gondot okozott a járásszékhelyek elérése. A Sajó menti települések lakói hivatalos ügyeiket csak egész napos utazás után tudták elintézni járásszékhelyükön, .Mezőcsáton. Roppant kedvezőtlen volt Tiszabábolna—Tiszavalk—Négyes közlekedésföldrajzi helyzete is. Napjainkra a közlekedésföldrajzi adottságok megváltoztak. A vasutak és a közutak kiépítettsége a Közép-Tiszavidék településeinek egymás közötti kapcsolatait aránylag jól tudná segíteni. A megye49