Vadász István: A Közép-Tiszavidék kisvárosai a XIX–XX. században – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 54. (1995)

A víziút jelentősége a XIX. század végére nagymértékben csökkent. Ennek ellenére a folyón leúsztatott fára alapozva igen fontos fa- és fűrészáru kisüzemek vagy telepek jöttek létre a XX. század elejére (pl.: Polgár, Palkonya, Tiszakeszi, Tiszacsege, Poroszló, Tiszafüred, Abádszalók, Kisköre, Tiszasüly) (CSORBA CS.—SZEGŐFI A.— TÓTH P. 1982, KUIK K. 1988). A XIX. század közepéig ehhez a víziúthoz kapcsolódtak a térséget átszelő fontosabb szárazföldi sószállító és postautak. A XVIII. század végi térképekről a Tiszafüred—Debrecen közötti „sóút", továbbá a Hatvan—Árokszállás—Tarnabod—Atány—Poroszló—Bábolna— Ároktő—Csege—Debrecen közötti postaút jelentősége olvasható le (KAMODY M. 1990). A két út Poroszlónál nagy teherbírású „hidassal" kapcsolódott egymáshoz. A Debrecen — Tiszafüred és a Debrecen—Csege közötti út egyben fontos állathajtó út is volt. A csegei átkelőhely azonban a keskenyebb ártér miatt hosszú ideig biztonságosabb lehetett. A Tiszafüred és Poroszló közötti folyami átkelőhely szerepe minden bizonnyal csak az 1833/34-ben felépített, állandó jellegű fahíd létesítése után vált stratégiai jelentőségűvé. ' A folyó két partja között kisebb rév természetesen sok helyen volt. A Tiszától K-re a XIX. század elejétől fontos volt még a Kisújszállás— Kunmadaras közötti út, illetve az ehhez kapcsolódó Nagyiván—Csege útvonal (BENCSIK J. 1975). A XIX. század első feléig mindenesetre azt láthatjuk, hogy a legnagyobb forgalmú, országrészeket összekötő posta- és áruszállító utak elkerülik vagy csak mellékvonalaikkal érintik térségünket (2. ábra). A térséget átszelő utak К—Ny-i vagy DK—ÉNy-i irányúak. Erre merőleges a Tisza országos jelentőségű víziútja. Am a térségen belüli kapcsolatokat segítő útvonalvezetés nem jellemző. Ezt mutatják az 1828-as országos felmérés piaci kapcsolatokra vonatkozó adatai is.

2 Polgár, Csege, Tiszafüred, Nagyiván, Kunmadaras Debrecenhez; 1 Erre utalnak Vályi András 1796-ban kiadott leírásának Tiszacsegére utaló sorai: „az átutazóknak alkalmatos által járások is készíttettek a »tisza folyó vizén«". A Poroszló és Tiszafüred között lévő átkelőhely fontossága az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején is igazolódott. Az átkelőhely földrajzi és hadászati jellemzését Görgey Artúr „Eletem és működésem" című munkája adja. 2 Országos Levéltár (tovább: OL) Filmtára, В 55, В 79, В 81, В 82, В 159 számú, az 1828-as országos összeírás megfelelő településeire vonatkozó mikrofilmjei. 43