Vadász István: A Közép-Tiszavidék kisvárosai a XIX–XX. században – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 54. (1995)

35. táblázat A Közép-Tiszavidék településeiből kiinduló, „város-falu" jellegű kapcsolatok iránya, megoszlása (1991—1992) Kapcsolatteremtés Kapcsolatfajták száma Megoszlása (%) Összes 2226,6 100,0 A Közép-Tiszavidék központjaiba 1285,0 57,7 Egyéb központok felé 941,6 42,3 A térség központjaiba irányuló Kapcsolatfajták száma Aránya (%) Összes 1285,0 100,0 Abádszalók 5,0 0,4 Heves 400,1 31,0 Kunhegyes 81,3 6,4 Kunmadaras 3,0 0,2 Mezőcsát 114,9 8,9 Polgár 54,6 43 Poroszló 11,4 0,9 Tiszafüred 209,1 16,3 Tiszaújváros 405,6 31,6 Forrás: Kérdőíves adatgyűjtés a Közép-Tiszavidék településein (1992—1993) A felmérés szerint a Közép-Tiszavidék vizsgált települései átlagosan 33,76-féle településközi kapcsolatot létesítettek (a vizsgálat 40-féle, számottevő vonzást eredményező funkcióra terjedt ki). Egyegy település természetesen több centrum felé is kezdeményezett településközi kapcsolatot. A domináns kapcsolatirányok azonban kijelölik egy-egy központ vonzásának térbeli kiterjedését. Az egyes központok felé irányuló kapcsolatok összetétele nyilvánvalóan nagy eltéréseket mutat. A felmérésünk szerint a kapcsolatfajták között az egészségügyi és a szolgáltatási kapcsolatok száma volt a legmagasabb (36. táblázat). Ez nem véletlen, mivel egy-egy település az egészségügyi ellátás terén 10—12-féle, a szolgáltatások igénybevétele során pedig 6—13-féle településközi kapcsolatot is teremthet az adott centnnranal. A hatósági-igazgatási-igazságszolgáltatási kapcsolatok száma is tekintélyes. Bár a középfokú közigazgatás intézményei megszűntek, a különféle hivatalok, intézmények (pl. bí150