Vadász István: A Közép-Tiszavidék kisvárosai a XIX–XX. században – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 54. (1995)

abszolút többsége az adott központ felé irányul. Az intenzív vonzás határául a 4,00 vásárló/100 lakos heti kapcsolatteremtési értéket tekintettem, de intenzívnek bizonyult a vonzás akkor is, ha az adott centrum felé irányult a településről kezdeményezett kiskereskedelmi kapcsolatok relatív többsége (20. ábra). Láthatjuk, hogy Heves, Tiszafüred és Tiszaújváros üzletei vonzzák a legtöbb települést, bár a lakosság száma alapján Tiszafüred kiskereskedelmi vonzáskörzete a legnagyobb. Tiszafüred hegemón vonzásához 8 település tartozik. Ezeken a településeken a vonzás intenzitása igen magas. A vonzott települések csaknem szabályosan veszik körbe a folyami átkelőhely mellett fekvő kiskereskedelmi centrumot, bár a Tisza és a hátrányos közlekedésszervezés a dél- borsodi Tisza menti falvakat elzárja Tiszafüred boltjaitól. 26. táblázat A Közép-Tiszavidék kiskereskedelmi központjainak vonzáskörzete A vonzott települések száma (T) és lakossága (L) Hegemón Intenzív Összesen T L T L T L Heves 4 4 562 6 9 455 10 14 017 Kunhegyes 3 4 154 3 10 573 6 14 727 Mezőcsát 3 5 440 3 2 253 6 7 693 Polgár 2 1 869 1 1 688 3 3 557 Tiszafüred 8 18 467 2 1 686 10 20 153 Tiszaújváros 5 5 562 3 3 310 8 8 872 Összesen 25 40 054 18 28 965 43 69 019 Forrás: Kérdőíves adatgyűjtés a Közép-Tiszavidék településein (1992) Heves és Kunhegyes kiskereskedelmi vonzáskörzete mind a lakosság számát, mind pedig bizonyos jellegzetességeket tekintve igen hasonló (26. táblázat). Heves és Kunhegyes kiskereskedelmi vonzása ugyanis azokra a közvetlen közeli falvakra erőteljes, amelyek más központokhoz képest ,,forgalmi árnyékban" vannak (pl. Pély, Hevesvezekény, Tarnaszentmiklós, Átány, illetve Tiszagyenda, Tiszaroff, Tiszabura). A két központ körül így szabályos övezetesség nem ala125