Vadász István: A Közép-Tiszavidék kisvárosai a XIX–XX. században – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 54. (1995)

kiindulópontja lehet más tevékenységek, funkciók (pl. bizonyos hatósági, kereskedelmi-ellátási, idegenforgalom-szervezési) területi illetékességének is (19. ábra). 2. A kereskedelmi centrumok vonzáskörzete Napjainkban a kiskereskedelmi üzlethálózat vonzása teremti a legszorosabb kapcsolatot egy centrum és vidéke között. A kiskereskedelmi vonzás alakulását elsősorban a vásárlók szubjektív döntése határozza meg. A vonzás intenzitását főleg a közlekedésföldrajzi helyzet, a társadalmi szerkezet és a vásárlóerő mértéke befolyásolja. Az egyes centrumok vonzásának alakulására nyilvánvalóan jelentős mértékben hat az adott kereskedelmi központ fejlettsége, a szakbolthálózat kiépítettsége és a kiskereskedelmi eladási forgalom mérete. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a pontos helyzet tisztázását az egyidejű adatfelvétel technikai nehézségei mellett ma már a statisztikai gyakorlat alapos megváltozása is megnehezíti. A kiskereskedelmi eladási forgalom, illetve a bolthálózat alakulására vonatkozóan ugyanis az utóbbi két-három évben már nincsenek átfogó adatok. Ezért a fenti tényezőket illetően az 1990-es év statisztikai adataira kell hagyatkozni. A kiskereskedelmi vonzás mértékének és kiterjedésének elemzéséhez a Tiszafüred, Kunhegyes, Heves, Gyöngyös és Eger környékén 1979—1985 között végzett vizsgálatok eredményeit is felhasználtam. A megállapításokat egy 1992-ben végzett kérdőíves felmérés tanulságaival egészítettem ki. Ez a kérdőív lehetővé tette a többi tényleges, vagy feltételezett kiskereskedelmi centrum (Abádszalók, Kunmadaras, MezŐcsát, Polgár, Poroszló, Tiszaújváros) vonzásterületének feltárását is. A Közép-Tiszavidék vizsgált területén az 1990-es évek elején a legjelentősebb kiskereskedelmi központ Polgár, Tiszafüred és Tiszaújváros volt (25. táblázat). A kiskereskedelem 1 lakosra jutó eladási forgalma alapján egyébként Tiszafüred és Tiszaújváros a második 122