Szabó István: Fejezetek az észt kultúra történetéből – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 53. (1995)

a festett ládákat általában az avinurmäi mesterektől szerezték be, akik híresek voltak faárukészítményeikről már abban az időben is. Az egyes időszakok lakáskultúráját reprezentáló darabokból több kitűnő példányt kutattak fel. Sőt nemcsak az egyes korokból származó legmívesebb tárgyak kerültek begyűjtésre, hanem a korszakváltásokat is tükröző viseleti anyag, használati eszközök, berendezési tárgyak is. Különösen a tartui Néprajzi Múzeum rendelkezik páratlan gazdagságú néprajzi kollekcióval, de azóta a nyomában alakult kisebb helyi gyűjtemények (Paide, Haapsaalu, Pärnu, stb.) sőt a kifejezetten történeti profilú múzeumok (Állami Történeti Múzeum) is korszakokat bemutatni képes felkészültséggel szedték össze történeti témáik megelevenítéséhez a néprajzi anyagot.

71 Mindebből azt szűrhetjük le, hogy a szabadtéri múzeum létrehozói tisztában voltak a feladat nagyságával, s legjobb múltbeli és új kutatásaikat magas szinten összegezve, árnyalatokat is érzékeltetve hozták létre e nagyszabású „publikációt". A leglényegesebb folyamatokat emelték ki, a mellékeseket megfelelő módon érzékeltették, de nem erőltettek a teljesség kedvéért olyan szempontokat, amelyek a valós és igaz képet megbontották volna. Az építmények elhelyezése, térbeli tagolása kiállítástechnikai lag is mintaszerű módon fejezi ki a tudományosan feltárt folyamatokat.

72 Jüri ARRAK: Farsang (Linómetszet, 1974) 71 I. ROSENBERG (összeáll,).: Eestí NSV Muuseumid. Tallinn, 1961. 287—445. p. 72 E. VUNDER (összeáll): Ëstonskij gosudarstvennyj park-muzej. Tallinn. 1968. 75