Szabó István: Fejezetek az észt kultúra történetéből – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 53. (1995)

társadalom képét is. Nagyon sok mindennek most kellett kialakulnia, megszerveződnie társadalmi vonatkozásban is. Az intézményrendszer mellett létre kellett hozni egy észt hivatalnokréteget, a városi polgárságot, kereskedőréteget. Annál is inkább, mert a funkcióikat, tulajdonaikat elvesztett balti németség szinte teljes egészében eltűnt Észtországból. A földreform következtében új parasztbirtokok alakultak. Az iparnak, a kereskedelemnek is van egy hasonló önállósodása. Létrejön az észt polgárság, az a szellemi közeg, amely tevőleges részt tud venni saját arculatának kialakításában, természetszerűen veszi birtokba a régi rezsimek által emelt városi építményeket. Sajátjának tekinti, továbbfejleszti. Tartu, Tallinn mellett Pärnu ekkor tájt válik fürdővárossá, Tallinn kertvárosi részekkel bővül. Az I. világháború végén alighogy megalakult az új szovjet állam, amikor megkötötték a breszt-litovszki békét, az észtek voltak az elsők, akik diplomáciai kapcsolatba léptek — mint önálló állam — Szovjet-Oroszországgal. Orosz aranyrubelekért hajlandók voltak a szovjet hatalmat elismerni, ami megteremthette önálló államiságuk gazdasági alapjait.

63 De ők akkor már felszámolták a szovjet hatalmat Észtország területén, sőt a litvánokkal szövetségre lépve megszüntették a kommunákat az egész Baltikumon. Lettországot is inspirálták a polgári államalapításra, mert tisztában voltak a Balti államok egységének erejével. Röviddel az államalapítás után újjáalakult a tartui egyetem. Ez már észt egyetem volt, de megtartották azokat a professzorokat, akik hajlandók voltak vállalni német vagy orosz származásuk ellenére azt, hogy meghatározott időn belül megtanulnak észtül, s így tartják előadásaikat is. Néhány év alatt kialakult egy anyanyelvű szakértői gárda, addig pedig olyan felkészültségű előadókat foglalkoztattak az egyes szakterületeken, amilyenre nem volt belső emberük. így került ki a magyar Csekey István az államigazgatási tanszékre, mivel nekik államjogászaik még nem voltak. A politikai életben járatlanok, akkoriban tanulják a demokráciát, ami jelen van összes erényével és hibájával együtt. Az önálló államiság gyakorlatilag azt is jelentette, hogy az állam biztosított anyagi kereteket az akkor alakuló intézményhálózat kiépítéséhez. Korábban csak az irodalom és a kórusmozgalom rendelkezett ilyen háttérrel, a kultúra teljes intézményrendszerét az észt polgári önálló állam teremtette meg. Addig legfeljebb magánegyletek, magán múzeumi gyűjtemények voltak (a néprajzi múzeumot vagy az Estonia színházat leszámítva, amelyik 1913-ban, már ennek a szabadabb szellemű értelmiségnek a befolyására épült). Viszont ennek a korszaknak az alakulata az összes többi, a Művészeti Szövetség, a Pallas, a Színházi Szövetség, a Filmszövetség, a Zenei Múzeum, amelyek közül néhány még állami támogatásban is részesült. Nyilván nem megfelelő mértékben. De hiszen egy háború után alakult állam, amelyik ráadásul pénzért veszi meg a függetlenségét is, és 63 MAAMÄGI, V. (főszerk.) 1974. III. 209. p. „Észtország a cári Oroszország aranykészletének megfelelő részt (15 millió aranyrubelt) kapott és ugyanakkor mentesült minden Oroszországgal szembeni kötelezettségtől." 56