Szabó István: Fejezetek az észt kultúra történetéből – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 53. (1995)

az észt grafikusok egyik legerősebb egyénisége, aki miután nem tudott az eposz világába megfelelően behatolni, csak kísérletet tett a feldolgozásra.

50 Az egyes korszakokban megélénkülő érdeklődés a Kalevipoeg iránt mindig a társadalom életében tapasztalható változásokkal, mozgalmakkal volt szoros kapcsolatban. Ezek a kis létszámú észt intelligencia által vezetett, elsősorban szellemi mozgalmak a 19. század második felétől kezdődően szinte tízévenként megújulnak, s újabb lökést adnak az észt művészetek fejlődésének. Az eposz első kiadásakor kezd kibontakozni az önálló észt képzőművészet, az első észt művészek még csak a 19. század második felében hagyják el a különböző művészeti iskolákat. A 20. század első tizedében indul a második észt művésznemzedék, amelyik már a nyugati különféle stílusirányzatokra is reagál, s az „Ifjú Észtország" mozgalomba tömörülve igyekszik a művészetet közkinccsé tenni, a tömegekkel is megismertetni. A népművészet elemeinek és a nyugati stílusirányzatoknak az ötvözése a Kalevipoeg ábrázolásaiban is nyomon követhető. A sok területen valósággal újjászülető művészeti ágak, például az iparművészet pedig nemcsak felhasználja a Kalevipoeg eredeti népi motívumkincsét a populáris használati tárgyakon, de a népművészetből kölcsönzött és továbbfejlesztett díszítőelemek az észt iparművészet jellegzetes motívumaivá válnak. Az egyes periódusokban nemcsak az eposzábrázolás intenzitása, de a művekben ábrázolt hősök megformálása is pontosan számot ad a társadalom változásairól. A mű főalakjában ugyanis hol a rettenthetetlen, ellenségeivel diadalmasan harcoló népi-mondai hőst emelik ki (1905—07-es forradalom idején, a II. világháború alatt), hol csak egzotikumot (romantikus múltba fordulás a múlt század végén), hol pedig a népet szántással, vetéssel megismertető, a munkát dicsőítő hőst (a II. világháború után). S miként az észt népköltészeten alapuló irodalom, úgy a népművészeten alapuló magas művészet is társadalmi hatóerővé tudott válni, s ez legjobban a kettő: az irodalom és a képzőművészet együttes jelentkezésénél, a Kalevipoeg és annak művészeti feldolgozásainál követhető. A második generáció Még élnek és tevékenykednek az első generáció tagjai, de kezük alatt az 1870/80-as évekre a megváltozott belső, oroszországi viszonyokhoz és a valamelyest már körvonalazódott észt nemzeti feladatokhoz friss módszerekkel közeledő fiatalabb nemzedék is megjelenik a színen. A nagy öregek hathatós támogatása, nem egy esetben ekkor már nemzetközi tekintélyük is egyengeti az ambiciózus fiatalok útját. [A. WEIZENBERG-et (1837—1921), az első nemzetközileg is jegyzett észt szobrászt maga KREUTZWALD indítja el pályáján.]

51 A nemzeti mozgalom erősödésének korszaka ez, amelyben a célt már a fiatalok 50 SZABÓ I. 1971. Kiállítás a szolnoki Damjanich János Múzeumban. 51 SZOLOMYKOVA, I. (fószerk.) 1977. II. 47