Szabó István: Fejezetek az észt kultúra történetéből – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 53. (1995)

gyökerező, nekünk komoly károkat okozó nemzetfogalom.

225 A marxista etnográfus, J. V. Bromlej, más szavakkal fogalmazva kapitalizmus előttinek, azaz 18. századnál nem korábbi ideológiának jelöli meg.

22b Mindketten úgy látják, hogy a feudalizmus korában csírái jelenhettek csak meg a modern nemzet felfogásnak, s ezek csak elemeiben előzmények, lényegileg nem. Legteljesebben számunkra Szűcs Jenő fogalmazza meg mindezt, bár ha azonos nyelvre fordítunk, valamennyien ezt mondják. Szűcs Jenő szerint: „A modern nemzeti öntudatnak és érzésnek, a modern 'nyelv- és kultúrnemzet' koncepciónak a 18. század előtti történelemben, a politikum szférájában nincs fogalmilag közvetlenül azonosítható előzménye vagy előképe. Bizonyos sporadikus elemei, 'csírái' megosztottan élnek részben a 'nemzetiségi' csoporttudatban, részben a rendi jellegű 'nemzeti' öntudatban, a modern nemzeti öntudat azonban nem ezek valaminő mechanikus összegzése és 'magasabb szintre emelése' révén jött létre, hanem mindekettő folytatásaként és egyszersmind tagadásaként, oly módon, hogy a modern nemzeti eszme mindkettőt meghaladta. A modern (polgári) nacionalizmus minőségében és funkcionálisan más képlet, mint e történeti tudattartalmak, noha egy-egy elemében 'hasonlít' azokra... Közvetlenül a modern nemzeti tudat nem vezethető le e történeti tudattartalmakból, ahogy például a modern nemzeti állam sem a feudális államból...".

227 A feudalizmust vagy rendi társadalom kialakulását megelőzte egy 'barbár etnikai tudat', másként egy ősközösségit meghaladó, 'törzsfölötti' vagy 'csoportközi etnikai közösség', illetve valamely keleti-típusú nemzet felfogás (amely később Szent István államkoncepciójába is beilleszkedett), s amelyben a vérségi kapcsolatok és bizonyos hierarchikus elv, territorialitás és az idegenek iránti tolarencia is megjelenik, de nem válik még karakteressé. Ezt a feudalizmus, a rendiség teszi valóban azzá. Nyugat-Európában Szűcs Jenő a 6—7. századra tartja érvényes és látható folyamatnak a barbár etnikai tudatból való kibontakozást, a 'gentilizmus' bomlásának megindulását, de bizonyos területeken Nyugaton is jóval későbbre tehető (svábok, bajorok, szászok: 9—10.sz.) a valóságos váltás ideje. Nálunk Magyarországon, akik épp ekkor léptünk e térségbe, még későbbi, 12—13. századi, noha korábbi előzményei is vannak.

228 A rendi társadalomban kialakult előzmények, mint láttuk minőségileg mások, mint a 18. század utániak, s csak nyomokban előzmények. Mégis — témánk szempontjából — rendkívül fontosak. Hisz Hajnal István megállapítása, mely szerint „minden kultúrfejlődésnek... olyan az 'osztálytársadalma', amilyen volt a rendisége" az észt történelemre is érvényes.

229 S éppen ebben rejlik sajátossága is. 225 JOÓ T., 1939. 21. — 102. 226 BROMLEJ, J.V., 1976. 180—191. 227 SZŰCS J., 1974. 149. 228 Ua. 339—340. 229 HAJNAL I., é.n. V. 165. 183