Szabó István: Fejezetek az észt kultúra történetéből – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 53. (1995)

a területeit, ahol a szervezett, megvalósult és történetét képező események társadalmi szempontból a leginkább mozgósító hatásúak. Miután az észt nemzetállam magas kultúrájának alapja a paraszti kultúra, ez a szempont befolyásolta a dolgozatban a paraszti társadalom 19. századi állapotának részletesebb, nem etnográfus, hanem kultúrhistóriai szemléletű leírását. S ugyanez a szempont diktálta a múzeumi területről a szabadtéri múzeumnak, mint a 19. századi tárgyi kultúra őrzőjének bemutatását, az észtség teljes körét rendszerességgel megmozgató kórus és tánc mozgalmat, a színházat, a képző és iparművészetet, és a legifjabbként a filmet, mint a kultúrának az irodalom mellett azon kevésbé ismert területeit, amelyek révén a beolvasztási törekvések időszakaiban az észt etnikum a világ számára megnyilvánulhatott és megőrződhetett. Az észt kultúra nemzetmegtartó szerepe ezeken a kiválasztott kultúrtörténeti területeken a 19—20. századi értelmiség generációinak konkrét, a dolgozatban érzékeltetni kívánt hatalmas lendületű tevékenységével érvényesült. Több szempont vezérelt, amikor a dolgozat témakörét a három balti állam közül az észtekre szűkítettem. Muzeológusi munkám során közel 25 esztendeje Allex Kütt Szolnok 900 éves évfordulójára készített ,,Szolnok—Tallinn" emléklapja, 1975 16